ÁPRILIS ÉRDEKESSÉGEI

ÁPRILIS – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA (ősi magyar nevén):

Az év 4. és egyben első 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónap nevét a rómaiak naptárából örököltük. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni”, “kivirágzik”. Ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre, a termőföld feltörésének időszakára. A régi magyar népi kalendárium Szent György havának is nevezi.

Áprilisban nyíló növények: a pitypang, kökényvirág, tavaszi kankalin (régi magyar nevei: pl.: égikincs, Szent Péter kulcsa). Virít már a tulipán, a jácint, a nárcisz, a babarózsa, a nefelejcs, az orgona, a fürtös gyöngyike, a medvehagyma, madártej, odvas keltike és a kockásliliom. Ezenkívül lehet gyönyörködni a kosborokban, a százszorszépben, a salátaboglárkában és repkényben.

Áprilisban már rengeteg madarat láthattok pl. a vöcsök, a fekete gólya, a parti fecske, a fülemüle, a kis lile, a kékbegy, a kanalasgém, a búbos banka, a békászó sas, a kakukk, a nádirigó, a nádi- és a kerti poszáta, a kék vércse, az aranymálinkó és még sokan mások….. Visszatérnek hazánkba a költöző madarak is.

A mezőkön, réteken, kertekben sarjad a fű, zöldellnek a bokrok és a fák is (fűz, nyár, nyír) a legtöbbjük ilyenkor ontja virágait (kökény, mandula, vadalma, körte-, barack- és a szilvafák).

Ebben a hónapban a Nap korábban kel és magasabban jár, mint előzőekben. Már a tavaszi időjárást lehet megfigyelni, mely nagyon szeszélyes….lehet langyos, esős és szeles is, de előfordulhat az is, hogy a napsütést egy hirtelen hózápor váltja fel (átmenetileg). Hosszú évtizedek tapasztalatai alapján az „áprilisban hét tél, hét nyár…” keveredik, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy igencsak kiszámíthatatlan. Az átlag középhőmérséklet ekkor 10,8 C. Hajnali dér még előfordulhat, de délre nagyjából felmelegszik az idő és a 18-20 fokos meleg sem ritka.

ÁPRILISI ÉRDEKESSÉGEK:

1. április 10.: az év 100. napja (szökőévben ez április 9.)

2. április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Mura vidékén például úgy vélik, ha ilyenkorra már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre lehet számítani. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.

3. Húsvét: A karácsony mellett Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának emlékünnepe.  Érdekessége, hogy mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy nincs egy adott dátumhoz kötve, minden évben máskor van. A nagyböjt hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart. Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. A paraszti életben babonás félelmek is kapcsolódtak hozzá. pl.: tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. Legjelentősebb eseményei a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén. Arra emlékeznek ezzel a keresztény világban, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak. 
A konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel, kalácssütéssel, a húsvéti előkészületekkel telik. A húsvét jellegzetes ételei: a bárány (amely Jézust jelképezi és változatosan, sokféle formában lehet elkészíteni pl. báránypörkölt, tejfölös báránypaprikás), a torma, sonka és tojás (talán ez a legjellegzetesebb jelképe az ünnepnek, a termékenység és bőség szimbóluma, a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak)

4. április 24.: Sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Nagyon sok hiedelem és babona kötődik ehhez a naphoz: pl.: “juhbemérés”, “Szent György napi kilövés”, “harmatszedés”. Ez volt a tavaszi “gonoszjáró nap” is (a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak…). E napot alkalmasnak tartották a földbe rejtett kincsek keresésére. Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. És még ez a nap az állatok első kihajtásának napja is. Sárkányölő Szent György különben évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja a fogságból a királylányt.

5. április 25. Márk napja
Szent Márk evangélista ünnepe. (Szent Márk a négy evangélista egyike.) Búzaszentelés napja. A szertartáshoz népi hiedelmek sokasága fűződik. pl.: A szentelt búzából koszorút fontak, amelyet a templomi zászlókra, keresztekre helyeztek, nyolc nap múlva leszedték és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. A koszorút gyógyításra is használták, a beteg feje alá helyezték.