Áprilisi jeles napok

ÁPRILIS 1.: “Bolondok napja”

“A bolondozás segít könnyebben venni az életet”.

“Tarthatnak álmodozónak, bolondnak vagy akinek akarnak, mégis úgy gondolom: minden lehetséges”.

Április 1-je, Hugó napja az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát. Ezenkívül a világon mindenütt elismert Bolondok napja. Az „áprilist járatás”, „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza. Valószínűleg a római Hilaria fesztiválból származik. A német területen Lokihoz, a csintalanság istenéhez kötik az ünnepet. De ezen a napon van Veneralia ünnepe is, melyet Vénusz tiszteletére tartanak. Nők és férfiak egyaránt fordultak Vénuszhoz, hogy segítse meg szívbéli, eljegyzéssel, házassággal és a szexualitással kapcsolatos ügyeiket. Mondják azt is, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása miatt lett ez a nap a “bolondozások napja”. Lehet azonban az is, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint pedig IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal lepték meg egymást.

Április 2.  “A gyermekkönyvek nemzetközi napja”

„Ha te száz napot élsz, én kilencvenkilencet akarok, mert nem akarok nélküled élni.”

„Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled.”

“Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?”

/Mille: Micimackó/

Ez a nap a feledhetetlen mesék alkotójának, Hans Christian Andersennek születésnapja különleges nap mindazok számára, akik szívükön viselik a gyerekek és általában a fiatalok olvasási kultúrájának ügyét. A kezdeményezés Svájcból indult el 1967-ben. Talán nem kell külön hangsúlyozni, mekkora jelentősége van egy ilyen eseménynek ma, amikor nagy része a fiataloknak inkább a számítógépek és más “kütyük” világában él. Olvassatok ma ti is minél többet gyermekeiteknek!

Április 8. “Az emberszeretet világnapja”

Lehet belőled nagy ember – és hadd legyen! -, de szív nélkül, szeretet nélkül igazán naggyá nem leszel. Ne bízd el hát magad, ha csodálják elméd tündöklését: sok fényes elme elhomályosult már, de a szív – jó vagy rossz -, megmarad utolsó dobbanásáig annak, ami volt első dobbanásakor.

/Benedek Elek/

Április 14. “A könyvtárosok világnapja”

“A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény.” /Hamvas Béla/

A könyvtár bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt rendezett dokumentumgyűjtemény. Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek. Az egyiptomi Alexandriában volt az ókor legnagyobb gyűjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott. Sajnos a könyvtár elpusztult Kr. e. 43-ban egy tűzvészben. A magyar könyvtár szó a görög bibliothéka tükörfordítása. Míg korábban minden könyvgyűjteményt, akár egy otthoni könyvespolcot is könyvtárnak neveztek, manapság inkább a nagy mennyiségű könyvet tároló intézmények könyvgyűjteményeit nevezzük könyvtárnak.

Az írástudás hajnalán a könyvtáros mágikus hatalmú személy volt, a tudás birtokosa, aki eligazodott a könyvek labirintusában. Közvetítő szerepet betöltő személy volt mindig is az információk és az olvasók között. Ez a szerep teszi a szakmát egyedivé, és ez a szerep kötelezi arra a könyvtárosokat, hogy megismerjék a tudományokat és jártasak legyenek a könyvtári információs technológiákban.  

Április 18. “Műemlékvédemi világnap”

“Az élet olyan, mint egy épület. (…) Megtervezem, fölépítem. Úgy rakom egymás fölé minden dolgomat, mint a téglasorokat. Ha jól csinálom meg, erős, nem árt annak semmi, ha meg hibás volt a terv, rossz munka, a legkisebb vihar is ledöntheti…” /Kőhalmy József/

A műemlékvédelem kulturális és társadalomtudományi munka, mely a műemlékek kutatásával, megőrzésével, védelmével, restaurálásával foglalkozik. Szakemberei az építészek, művészettörténészek, régészek és mérnökök, akik a nemzeti kulturális örökség védelmének szentelik munkájukat. Sokrétűek a munkák. Feladat lehet a  a védett épületek nyilvántartása, védelemre érdemes épületek felkutatása és védetté nyilvánítása, a műemlék épületek használatának szabályozása, és a használat ellenőrzése, esetleges javítási munkák elrendelése, a kivitelezés felügyelete. Ezenkívül  az egyes épületek építéstörténetének felvázolása és az épülettel foglalkozó irodalom gyűjtése is. Nem kevésbé fontos az épületek felmérése, a helyreállítások megtervezése és kivitelezése. Ide tartoznak a restaurálási munkák is, a műemlékhez tartozó festmények (falfestmények) és szobrok helyreállításai.

Fontos szellemi örökségünk, a múlt megőrzése. Az UNESCO kezdeményezésére 1984. április 18-án ünnepelték először a Műemlékvédelmi világnapot. Aki teheti, ma látogasson el valamelyik műemléki épületünkbe.

Április 19. A fokhagyma világnapja:

“A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen.” /Hippokratész/

A “büdös csoda” néven emlegetett gyógynövény a magyar konyhaművészet egyik kihagyhatatlan alapja. Ezenkívül rengeteg betegség megelőzésére alkalmas lehet. A görög polihisztor, idősebb Plinius a Naturalis historia című természetrajzi enciklopédiájában már 2000 évvel ezelőtt 61 fokhagymás gyógymódot ismertetett. Ezek között szerepel forralt fokhagyma asztmára, borban érlelt fokhagyma kígyómarásra, ecettel kevert fokhagyma gargalizáláshoz mandulagyulladásra és mézzel kevert főtt fokhagyma halántékra dörzsölve fejfájásra. Jó még érelmeszesedés ellen (fokhagyma pálinkában), magas vérnyomás csökkentésére és pl.: alvadásgátló hatású. A nagy adag nyers fokhagyma pedig jelentősen csökkenti a vércukorszintet. Egyetek belőle minél többet!

Április 22. “A Föld napja”

“A világ tele van válaszra váró csodálatos talányokkal. (…) Hogyan nő egy szilvamag nagyságú makk húszméteres fává, amelyen ráadásul ötven különböző állatfaj él. Vagy, hogy hová repülnek télen a madarak. Hogyan úsznak a halak. Milliónyi hasonló kérdés van, és utazás közben választ kapunk jó néhányra. Szóval hegyezzétek a fületeket, tartsátok nyitva a szemeteket, használjátok az orrotokat, nyelveteket, ujjatokat, hogy minden érdekeset és újat meglássatok, megszimatoljatok, megízleljetek és meg is fogjatok.”

/Gerald Durrell/

A Föld, a Kék bolygó mindannyiunk otthona. Apró szomszédja a Hold 27 naponta egyszer kerüli meg, míg az éltető Napot a Föld 365 nap alatt járja körül. 71%-át víz borítja, de ennek csak 3 %-a ivóvíz. Az óceánokban annyi só van, hogy be lehet vele teríteni a Föld teljes szárazföldjét, 152 m magasan. A Föld egyik különlegessége a gravitáció, de ez nem egyforma a bolygó egyes részein. Az Andokban például nagyobb a gravitáció, a Hudson-öbölben pedig kisebb. A legnagyobb élőlény a Földön egy gomba. Pontosabban egy oregoni legalább 2400 éves mézgombatelep, a Kék-hegységben. 130 méteres hosszával, a bálnát kenterbe verő 180 tonnás súlyával közel 10 km2-et borít be nyúlványaival. Akkora, mint 1665 focipálya. Ma foglalkozzatok a Földdel, az életünk színterével valamilyen formában, ha lehet…

Április 23. “A könyv és a szerzői jogok világnapja”

“Az olvasás – ha élvezetet okoz – segít élni. Átélni és túlélni is.” /Vekerdy Tamás/

“A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.” /Jókai Mór/

Manapság, a számítógép, telefon és tabletek világában a könyvnek már nincs nagyon “értéke”. Pedig a könyv egy jó barát, mert mindig csak ad számunkra: élményeket, fantázia-világot, érzéseket, gondolatokat, izgalmakat, örömöt, bánatot, újdonságot és milliónyi olyan percet, melyek elrepítenek a hétköznapok megszokottságából. Ezenkívül az embernek bővül a szókincse, kreativitást szerezhet, új kultúrákat ismerhet meg. Szóval olvasni jó, csak bátorítani tudunk mindenkit, hogy olvasson minél többet és szánjon rá több időt!

Április 25. “A pingvinek világnapja”

“Amikor egy fiú pingvin beleszerelmesedik egy lány pingvinbe, akkor felkutatja az egész partot, hogy megtalálja a tökéletes kavicsot. Miután megtalálta, odarakja a választottja lába elé. Ha a lány pingvin felveszi, azt jelenti, elfogadta a lánykérést.” Állítólag…. 😉

/nyultam.com/

A pingvinek nagyon ismert és kedvelt állatok az emberek körében. A világon 18 pingvinfajta él. Míg egyes fajták jól megélnek, 13 fajta populációi csökkenő tendenciát mutatnak. Pingvinek csak a déli féltekén találhatók. Míg a legtöbben az Antarktisszal asszociálják a pingvineket, azok sokkal elterjedtebbek, pingvin-populációkat találhatunk Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. A legészakibb pingvinfaj a galápagoszi pingvin. A pingvinek sokkal jobban látnak a víz alatt, mint a parton. Nevetnek, ha megcsiklandozzák őket. A röpképtelen madarak közé tartoznak, és a szárazföldön is elég ügyetlenül mozognak. Ám úszni nagyon tudnak!  Ők a leggyorsabban úszó és legmélyebbre merülő madárfaj. A császárpingvinek a legnagyobbak a pingvinfajták közül, súlyuk elérheti a 40 kg-ot is. A kék pingvinek a legkisebbek, súlyuk csupán 1 kg. A császárpingvin a legmélyebbre merülő madár. Egy levegővétellel tizennyolc percig is a víz alatt maradhat, és képes akár kétszázhatvanöt méter mélyre is lemerülni. Csoportos lények és imádnak együtt játszani.

Április 3. szombatja: “Cirkuszok világnapja”

„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.”

/Nicolas Chamfort – francia író, a világon különben széles körben Charlie Chaplinnek tulajdonítják ezt az idézetet, tévesen…/

“Mindig lesznek olyan emberek, akik azt hiszik, hogy bohócot csináltak belőled. Ne rontsd el a játékot azzal, hogy elárulod nekik, hogy tiéd a cirkusz.”

“Tekints fel az égre, fogadd be amit látsz:
az időt, a termetés csodáját, és a világegyetem távlatait.
És ne felejtsd el becsülni az elmét, amely képes mindezt befogadni.”

/Walter János/

Aki valaha is volt már cirkuszban – akár gyermekként, akár felnőtt fejjel -, soha nem feledi azt az élménykavalkádot, melyben ott része volt. A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág. A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, az USA-ban pedig 1778-ban volt az első “show”, Philadelphiában. Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.

Április utolsó vasárnapja ( idén 4. 28.) “A testvérvárosok világnapja”

“A városok olyanok, mint az emberek, mindegyiknek más a személyisége, mást nyújt, és más a viszonyod velük aszerint, hogy milyen célból vagy ott.”

/Marton Csokas/

“Európát építeni”, közös megoldásokat találni, új lehetőségeket teremteni…ezek a célok, mikor testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatok létrejönnek. Ezek nem pusztán cserekapcsolatok, hanem segítik az ember egymás mellett élését, közelebb hozzák és egyben egymás iránt megértőbbé teszik a különféle kultúrákban élő embert. 

Április 29. “Nemzetközi táncnap”

“A tánc megtanított arra, hogy tiszteljem a másfajta embereket és az ő táncukat. A tánc mindig segít, ha háborog az ember lelke, ha jó kedve van, megszűnik a világ, nem létezik más, csak a zene, a mozdulat, a megnyugvás.”

/Balogh Katesz/

Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Ilyenkor minden évben a világ mindenféle táncát megünneplik. A Nemzetközi táncnap céljai közé tartozik a tánc népszerűsítése az általános felfogásban, és hogy arra ösztönözzék a kormányokat, hogy minél nagyobb teret szenteljenek neki az oktatási rendszerben, az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig.

A tánc az emberi kultúra része, annak történetének kezdete óta és nagy a közösségformáló ereje is. Ezenkívül a tánc az ember egyetlen olyan tevékenysége, ahol a testét használja eszközként gondolatainak, érzelmeinek vagy hangulatának kifejezésére.

Április 30. “A méhek napja Magyarországon”

Buddha azt mondja: úgy mozogj az életben, mint egy méh – örvendezve, ünnepelve, táncolva, énekelve, de úgy, mint egy méh – egyik virágról a másikra. Legyen mindenről saját tapasztalatod, mert csak tapasztalatokon keresztül lehetsz érett. De ne birtokolj semmit és senkit, ne ragadj le sehol. Áramolj, mint egy folyó – ne légy állóvíz. Belül – természetesen – telepedj le, nyugodj el, kristályosodj ki, de kívül maradj egy vándor.

/Osho/

Egy dolgozó méh könnyebb, mint egy virágszirom és a saját súlyánál nagyobb terhet is elbír, de pár hét után el is pusztul. Vannak dolgok, amiket csak érzések nélkül lehetséges túlélni.

/A méhek titkos élete c. film/

A méhek államalkotó rovarok. Ezek az apróságok a családon belüli feladatokat elosztják egymás között. Ahogy telik az idő folyamatosan változik a feladatuk. A fiatal méhek tisztogatnak, majd dajkálják a fiasítást, építenek, mézet érlelnek, őrködnek. Később elhagyják a kaptárt és vizet hordanak, nektárt, virágport vagy propoliszt gyűjtenek. Külön érdekesség, hogy vannak felderítő méhek, amelyek az élelem forrás vagy a megfelelő új szálláshely felderítéséért felelősek. Egy méh átlagosan 24 km/óra sebességgel képes repülni. A méhek vegetáriánusok. A kutatók megállapították, hogy a méhek valóságos matematikai zsenik. Képesek kiszámolni távolságokat és szögeket, a nap állásához viszonyítva és a föld görbületét is figyelembe véve. A legidősebb méh, amelyet a tudósok borostyánba ágyazva megtaláltak kb. 100 millió éves. Ha ennél több érdekességet szeretnél megtudni erről a csodálatos kis állatról, olvass, tájékozódj róluk, mindenesetre ma mindenképp jussanak eszedbe…

doktormez.hu