MÁJUS ÉRDEKESSÉGEI

Május- pünkösd hava- tavaszutó- ígéret hava (Arvisurák szerint)

A május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: “Zöldönös” (a január pedig “Zúzoros”, a február “Enyheges”, a március “Olvanos”, az április meg “Nyilonos”). A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, de egyben az Ikrek hava is.

A „május” hónapnév eredete különben igen zavaros. Először is volt egy görög “Maia” nimfa (a szó maga görögül „anyácskát” vagy „dajkát” jelent, aki a föld termékenységét oltalmazta), akiről elnevezhették május hónapunkat, hisz ahogy a nimfák a szépséget és a fiatalságot testesítették meg, úgy május hónap a természet fiatalságának és szépségének a hordozója. Viszont volt a rómaiaknak is egy “Maja”/Maia Maiestas nevű istennőjük, Vulcanus isten neje, aki ősi termékenység- és tavaszistennő volt a római mitológiában.

Az a legvalószínűbb amúgy, hogy róla nevezték el…de azért még lenne egy-két teória …Mindenesetre bárhonnan is eredeztetjük a májust, a biztos, hogy ebben a hónapban éled újjá teljes pompájában környezetünk.  Elkápráztat az a rengeteg virág, gyümölcsfa, ami ekkor nyílik, de sajnos ez idő tájt kezdődik meg a cserebogarak rajzása is /az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára/ és az allergén növények /égerfa, nyírfa, kőrisfa, fűzfa, platánfa/ is sok bosszúságot okozhatnak ebben az időszakban. A „Májusi eső aranyat ér!” szokták mondani. Ez is csak akkor igaz, ha nem egyszerre zúdul le óriási mennyiségű csapadék ugye….Az erdei növények nagyrésze különben azért ilyenkor virágzik, mert később már a fák lombjai elfogják előlük a fényt. Erdőszélen, sík területeken ilyenkor bukkan fel a bíboros kosbor, a kamilla és a mocsári nefelejcs, illatozik a jázmin és a gyöngyvirág.

A gyöngyvirág tudományos neve nem más, mint: “convollaria majalis” – ez is jelzi, májusi virág. (Egyébként Franciaországban május 1-jén, az ünnep jelképeként gyöngyvirággal köszöntötték/köszöntik egymást az emberek. A gyöngyvirág a spárgafélék családjába tartozik. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem bárhol máshol is, ahol a talaj nyirkos. Mérgező növény: rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Csak nagy mennyiségben veszélyes. Külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, más anyagai szívgyógyszerek)

Ismert májusi növény még az aranyeső (sárga, fürtős virágú, nem tévesztendő össze a korábban virágzó aranyvesszővel és más az aranycserje is, nézzetek utána!), a szibériai nőszirom, a nefelejcs, a százszorszép, a liliomfélék, a harangvirágok, íriszek, a szarkaláb, a szegfűk, a tulipánfa és a zelnicemeggy. Gombáink közül ekkor jelenik meg a májusi pereszke, erdőszéli csiperke, a barna gyűrűstinóru, a dióízű galambgomba, az erdei szegfűgomba.

Érdekességek:

* A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették.

* Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum. A krónikák szerint pl.: 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én pedig, Sopronban a hideg, a havazás és hófúvás, okozott nagy károkat.

* Japánban létezik egy úgynevezett „májusi kór” kifejezés, amit akkor használnak, ha egy új diák vagy dolgozó már a kezdőnapon fáradtan és kialvatlanul érkezik az iskolába vagy a munkahelyére.

* Cseresznye ünnep Lariban – Ehhez a gyümölcshöz kötődik Toscana tartomány egyik legősibb sagra-ja, faluünnepe. Jelentősége az lett az idők során, hogy így 19 különböző fajt sikerült a végső pusztulástól megmenekíteniük, és ha nem is hatalmas területeken, de tartományi szinten jelentősen újraindítaniuk a termesztést. Újraélesztettek továbbá kisebb – körzeti, tartományi – kereskedelmi csatornákat, és szép lassan megszervezték a feldolgozóipart is, csak úgy szinte “házilag”, “családiasan” (nem multinacionálisan). Jó példája ez a szép ünnep az összefogásnak és hogy a “kicsiből is lehet nagyot álmodni”….)

* Május 6: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.

* Loretó: Az olasz zarándokhely neve szinte mindenki előtt ismert, hiszen innen terjedt el az egész világra a “loretói litánia”. Májusban rendszeresen imádkoznak a hívek Boldogságos Szűz Máriáért. Az olasz városka bazilikájának közepén egy különös építésű házacska ékeskedik: a Casa Santa, a Szent Ház. A legenda szerint ez a Szent Család názáreti hajléka, amit angyalok helyeztek át a Szentföldről ide. A régebbi időkben még külön ünnepnapja is volt, december 10-e, “A loretói szent ház csodás áthelyezése” címen. Aki szeretné megtekinteni, milyen is volt a házacska, amelyben Jézus felnőtt, de nem tud elutazni Loretóba – elég, ha Magyarországon indul zarándoklatra, ugyanis ott is megcsodálhatja annak pontos mását! Nem egy helyen építettek az eredetivel a legkisebb részletében is megegyező loretói házacskát. Hazánkban a leghíresebb (és a legszebb) talán a győri kármelita templomban található. A téglalap alakú kápolna területe pontosan 36 négyzetméter, s bár ilyen kicsi, a loretói „minta” szerint egy nyugati és egy keleti bejárata is van. Ablaka nincs. Téglából épült, s belseje nagyrészt vakolatlan. A kápolnában láthatjuk a loretói kegyszobor mintájára készült Szerecsen vagy Fekete Madonna-szobrot. A magyar nép azért nevezte el így, mivel a Szűzanya és a karján ülő Kisjézus arcát nemes, fekete  ébenfából faragták.