Július – Szent Jakab hava – Áldás hava – Nyárhó

Július az év 7. hónapja a Gergely-naptárban és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az 5. hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg a fantáziátlan Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A Székelynaptár szerint Nyárhó/Áldás hava. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. Egészen a 18. századig pedig a nagyon hasonló női keresztnévből, a Júliából származtatták.

wikipedia.org

Érdekességek:

 * E hónapban már fogynak a nappalok….

* A kertekben júliusban találjuk a legtöbb virágot és gyümölcsöt. Még nyílik a rózsa, a viola, a szegfű, a liliom és árnyékliliomok, a léggömbvirág, a jázmin, a margaréta – de már pompázik a szarkaláb, a mályvarózsa, a hortenzia, a tárnicslonc, a keskenylevelű menyecskeszem, a Kleopátra tűje, a sarkantyúvirág, a kék szamárkenyér, a büdöske, a madársóska, a madártej, a sáfrányfű és a tavi- és őszirózsa is.
Még van: málna, szamóca, ribizli, sárgabarack, szeder, de már érik: az alma, a körte, a ringló, a korai őszibarack és a sárgadinnye is. Egyszóval ez a bőség hónapja.

Gyógynövények: 
ezerjófű, orbáncfű, kakkukfű, menta, macskagyökér, cickafark, fekete nadálytő

Allergén növények: 
aranyvessző, selyem perje, kukorica, ürömfű 

* Menta: Egyik legismertebb gyógynövényünk, mintegy 50 fajtája ismert..!! Pl.: vadmenta, vízi menta, borsmenta, fodormenta, almaillatú menta, ló menta,  csombormenta, macskamenta, piros menta, csokoládé menta, marokkói menta, japán-, folyóparti- és mezei menta….de sorolhatnánk még…

A menta a mintegy 3500 fajt magába foglaló árvacsalánfélék növénycsalád tagja. Mentát különben már több ezer éves  egyiptomi sírokban is találtak. Régi görög és római írásokban is előfordul,  mint ami enyhíti a gyomorfájást, epebántalmakat, görcsoldó, antibakteriális hatású. A Bibliában is említik, a régi Palesztinában adót fizettek ezzel a növénnyel. A görögök mentából font koszorút viseltek az ünnepeken. A menta mitológiai növény egyben. Hádész (Plutón), az alvilág istene, szerelmes lett a gyönyörű nimfába Minthébe. Hádész felesége, Perszephé iszonyú féltékeny haragra gerjedt, és Minthét növénnyé változtatta. Hádész sem tudta megmenteni a nimfát, így a növény finom illattal ajándékozta meg, amit róla nevezett el. A középkorban pedig a padlót szórták fel mentával, mert elűzte a rovarokat, bolhákat. A menta amúgy egy különösen jó A-vitamin-forrás, amely egy zsírban oldódó vitamin. Emellett mangánt, folátot és vasat is tartalmaz. Javítja a memóriát és éberséget is.

* Fekete nadálytő: népies neve: forrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, fekete gyopár;

Az érdeslevelűek családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. Leginkább az izomsérülések és csonttörések gyógynövénye, de  gyulladásgátló, csontregeneráló, hámosító, a szövetek újraképződését, sebek gyógyulását elősegítő szer is egyben. Sebeknél, zúzódásoknál, húzódásoknál, lábszárfekélynél, visszérgyulladásnál, véraláfutásoknál, ínhüvelygyulladásnál, köszvény esetén, ízületi gyulladásnál, körömágygyulladásnál, lábgombásodásnál is használják. Szeretik a hasznos rovarok: a ragadozók, paraziták és a beporzók is. Kiváló élő mulcs és komposzt. Érdekesség még, hogy ha a növény gyökerét kettévágjuk és aztán külön-külön a földbe dugjuk a két darabkát, akkor mindkettőből önálló növény képes kialakulni. A nagyszerű gyógyhatása is a gyökerében van. A gyökere akár 3 cm vastag is lehet. Figyeljetek, mert belsőleg viszont nem ajánlott!