Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália Klára) (Bp., 1914. július 17. – Bp., 1998. október 27.)
Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész volt.
Pályája:
Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. Kezdeti – erős palóc tájszólása miatti – kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban. Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–49-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére. 1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a kilencvenes években másodvirágzását élte karrierje. Gyakran foglalkoztatott szinkronszínész is volt, a nyolcvanas-kilencvenes években számtalan idősebb nőalakot formált meg.
Emlékezete:
* Nevét a Madách Színház Tolnay Szalonja őrzi. * 2014-ben a POSZT keretein belül a Magyar Művészeti Akadémia Tolnay Klári-emlékérmet adott át a Madách Színháznak, Huszti Péter és Piros Ildikó színművészeknek. * Mohorán emlékházat rendeztek be és szobrot emeltek tiszteletére. * 2014 Tolnay Klári-emlékév volt, amelynek keretében gálaműsorral ünnepelték a felejthetetlen színésznő születése 100. évfordulóját. * Születésének 100. évfordulójára a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsátott ki emlékére. * 2014-ben díjat alapított emlékére a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület elnöksége. Az első két díjazott, Reviczky Gábor és Vándor Éva.
wikipedia.org
Filmjei: pl.: Hacsek és Sajó, Meseautó, Az én lányom nem olyan, A kölcsönkért kastély, A hölgy egy kissé bogaras, Egy csók és más semmi, Fűre lépni szabad, Pacsirta, Micsoda éjszaka!, A koppányi aga testamentuma….és még sorolhatnánk…számtalan filmben szerepelt…
Színpadi szerepekből is van jócskán…pl.: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Molnár Ferenc: Liliom, Csehov: Cseresznyéskert és a Három nővér, Gorkij: Éjjeli menedékhely, Örkény: Macskajáték, Csiky Gergely: A nagymama;
Érdekességek:
Tudtad-e..hogy Tolnay Klári hitt a reinkarnációban és azt vallotta, hogy előző életében (a 19. század második felében) egy olyan francia apácarend főnöke volt, akik némasági fogadalmat tettek, és csak vasárnaponként beszéltek..? (Az apáca különben 67 évet élt és hógolyózás közben kapott szívinfarktust…)
És hogy állítólag titkos kapcsolat volt Tolnay Klári és Márai Sándor között…? 1945-ben ismerkedtek meg egymással az író egyik darabjának bemutatóján. Márai az Ismeretlen kínai költő elnevezés mögé bújt, és úgy írt leveleket imádottjának.
Louis Armstrong
Ő volt a huszadik század zenei életének egyik legjelentősebb újítója, a jazz igazi királya. Daniel Louis “Satchmo” Armstrong különben New Orleans egyik szegénynegyedében (Louisiana) született és a híres-hírhedt Storyville-ben nőtt fel elég nagy szegénységben, piszokban és zajban. 1912-ben javítóintézetbe is került balhéi miatt. Itt viszont nagy szerencse érte, mert az intézményben tanult meg hangszereken játszani és itt fejleszthette ki egyedi előadásmódját. Hamar kiderült róla, hogy igazi csodagyerek. Több zenekara volt (Hot Five, Hot Seven…) és rövid ideig klubtulajdonos is volt. A 1930-as években a kornettet trombitára cserélte. Az idő múlásával azonban arcizmai lazultak, ekkor döntött úgy, hogy áttér az éneklésre. Valószínűleg mindenki ismeri híres slágerét, a “What a wonderful world” c. számot.
Érdekességek:
* Tudtad-e, hogy a “scaténeklés” a legenda szerint Louis Armstrong „találmánya”? A scat a jazz egy alfaja, ahol az énekes vokális improvizációkkal gyakorol. A műfaj jellegzetessége a szótagok gyors, szaggatott előadásmódja. Az egymást követő szótagokat az előadó a szavak értelme nélkül fűzi össze, úgynevezett vakszöveget hozva létre.
* és azt, hogy Armstrong azt vallotta, hogy 1900. július 4-én látta meg a napvilágot /s ekkor is tartotta egész életében a születésnapját/, viszont halála után kiderült /a fellelt dokumentumokból/, hogy valódi születési dátuma mégis 1901. augusztus 4-e volt?
* Louis Armstrong a Queens-i Flushing Temetőben van eltemetve, New Yorkban.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: