AUGUSZTUSI HÍRESSÉG

Andreánszky Gábor

Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Alsópetény – Nógrád megye, 1895.augusztus 1. – Budapest, 1967. november 20.) botanikus, paleobotanikus. A 20. század első felének egyik legkiemelkedőbb botanikusa, jelentős növényföldrajzi és vegetációtörténeti kutatások fűződnek a nevéhez, ősnövénytani vizsgálataival pedig iskolát teremtett. 1945-től 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Andr.” Tudományos kutatásai során főként florisztikával és növényföldrajzzal foglalkozott, a Mediterráneum (Szicília, Szardínia, Appenninek, Észak-Afrika), valamint az Alpok és a Kárpátok flóráját vizsgálta. Paleobotanikai munkásságának homlokterében a harmadidőszak, azon belül is a miocén kori szarmata emelet növényvilága állt. Nagy figyelmet szentelt a Magyarország területén lévő erdőségek fejlődéstörténetének. Főbb művei: Az éghajlat megváltozásának hatása a növényzetre, Adatok Tunisz és Kelet-Algéria növényföldrajzához, A Földközi-tengervidék növényzetének biológiai spektrumáról, Ősnövénytan. A Magyar Természettudományi Múzeum ősnövény gyűjteményének egy jelentős részét Andreánszky professzornak köszönheti.

wikipedia.org

Érdekességek:  * Andreánszky nemesi családjának eredetét egészen az 1200-as évekig vezette vissza.

* Az elbeszélések szerint az 1950-es évek idején tanúsított „nem megfelelő” magatartása miatt elvesztette egyetemi katedráját (amikor egy ünnepségen nem csatlakozott az állva tapsolók tömegéhez). E cselekedete “megtorlásaként”  áthelyezték őt a Természettudományi Múzeumba. A múzeum nyeresége pedig így egy nagyszerű kutató lett….

* Tanítványai csak “Öregnek” becézték, aki  magát nem kímélve hátizsákkal cipelte be sokszor a Növénytárba a begyűjtött anyagokat.

Rózsavölgyi Márk

Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül, egyes feltételezések szerint 1787 augusztus 14. – Pest, 1848. január 23.) zeneszerző, hegedűművész, a csárdás “atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja. Kereskedő család sarja, tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be. 1837-ben a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) megnyitására (1837. augusztus 22.) “Nemzeti Örömhangok” címmel művet írt. A színház első hegedűse, s zenekarának koncertmestere lett, viszont vándorszínészethez szokott lelke nem találta helyét az állandó kőszínház adta védettségnek, s hamarosan útra kelt. Adott hangversenyeket Pápán, Győrben, Debrecenben, sőt Pozsonyban is.

Érdekességek: * Haláláig szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1844-ben  Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. Emlékét a halálára írott “Vén muzsikus, mit vétettem én neked” – költeményében örökítette meg Petőfi.

* Rózsavölgyi a verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk. Közel 200 eredeti “magyar hangművet” írt, ahogy emlegette dalszerzeményeit. Dalai száma valószínűleg ennél jóval több lehetett, de 1813-ban háza sajnos leégett, kéziratainak ott lévő részei elpusztultak…                wikipedia.org

* Fia, Rózsavölgyi Gyula és Grinzweil Norbert 1850-ben megalapították a Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadót és kereskedést, amelynek máig tartó története a magyar zenekultúra egy jeles fejezete.

Tovább a blogra »