Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Alsópetény – Nógrád megye, 1895.augusztus 1. – Budapest, 1967. november 20.) botanikus, paleobotanikus. A 20. század első felének egyik legkiemelkedőbb botanikusa, jelentős növényföldrajzi és vegetációtörténeti kutatások fűződnek a nevéhez, ősnövénytani vizsgálataival pedig iskolát teremtett. 1945-től 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Andr.” Tudományos kutatásai során főként florisztikával és növényföldrajzzal foglalkozott, a Mediterráneum (Szicília, Szardínia, Appenninek, Észak-Afrika), valamint az Alpok és a Kárpátok flóráját vizsgálta. Paleobotanikai munkásságának homlokterében a harmadidőszak, azon belül is a miocén kori szarmata emelet növényvilága állt. Nagy figyelmet szentelt a Magyarország területén lévő erdőségek fejlődéstörténetének. Főbb művei: Az éghajlat megváltozásának hatása a növényzetre, Adatok Tunisz és Kelet-Algéria növényföldrajzához, A Földközi-tengervidék növényzetének biológiai spektrumáról, Ősnövénytan. A Magyar Természettudományi Múzeum ősnövény gyűjteményének egy jelentős részét Andreánszky professzornak köszönheti.
wikipedia.org
Érdekességek: * Andreánszky nemesi családjának eredetét egészen az 1200-as évekig vezette vissza.
* Az elbeszélések szerint az 1950-es évek idején tanúsított „nem megfelelő” magatartása miatt elvesztette egyetemi katedráját (amikor egy ünnepségen nem csatlakozott az állva tapsolók tömegéhez). E cselekedete “megtorlásaként” áthelyezték őt a Természettudományi Múzeumba. A múzeum nyeresége pedig így egy nagyszerű kutató lett….
* Tanítványai csak “Öregnek” becézték, aki magát nem kímélve hátizsákkal cipelte be sokszor a Növénytárba a begyűjtött anyagokat.
Érdekességek: * Haláláig szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1844-ben Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. Emlékét a halálára írott “Vén muzsikus, mit vétettem én neked” – költeményében örökítette meg Petőfi.
* Rózsavölgyi a verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk. Közel 200 eredeti “magyar hangművet” írt, ahogy emlegette dalszerzeményeit. Dalai száma valószínűleg ennél jóval több lehetett, de 1813-ban háza sajnos leégett, kéziratainak ott lévő részei elpusztultak… wikipedia.org
* Fia, Rózsavölgyi Gyula és Grinzweil Norbert 1850-ben megalapították a Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadót és kereskedést, amelynek máig tartó története a magyar zenekultúra egy jeles fejezete.