SZEPTEMBERI HÍRESSÉG

Szentgyörgyi Albert kalandos élete

“Ritka kivételektől eltekintve az emberek valójában egyedül önmaguk iránt érdeklődnek. Mindenki szükségszerűen saját világának a központja.”

 * A Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Apja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos, majd jószágkormányzó a Terényhez tartozó Kiskérpusztán.

* Nem egy hétköznapi családba született: anyai ágon négy generációra visszamenőleg “feltorlódtak” a kutatóorvosok, apai ágon pedig a 16. századig tudta visszavezetni nemesi származását.

* 1917-ben  szerez orvosi oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen. Ezután sebesüléséig katonaorvosként tevékenykedik az I. világháborúban. Érdekesség, hogy a fronton eltöltött közel két évben arra a következtetésre jut, hogy mindenféle háború teljesen értelmetlen, ráadásul nincs semmi dicsőség a harci halálban. Mindenképpen vissza akar térni a tudományos világba, ezért 1916-ban átlövi a saját (!!) karcsontját egy revolverrel, így ‘háborús sebesülésre’ hivatkozva egy időre elhagyhatja a frontot és folytathatja tevékenységét a laboratóriumban. Először külföldi tanulmányokat folytat, majd 1928-ban hazatér és Szegeden elvállalja a tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetését.

* Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

* A C-vitamin létezéséről tudott ugyan a tudományos világ, a problémát inkább az jelentette, hogy nem tudták meghatározni a vitamin pontos kémiai szerkezetét (a citrom- és a narancslé is igen sok molekulát tartalmaz). Szent-Györgyi addig mellékveséből vont ki egy bizonyos anyagot (amiről kiderült, hogy maga a C-vitamin), de csak akkor sikerült analizálni, amikor Szegeden a paprikát vetette vizsgálat alá. Ekkor állapította meg a C-vitamin pontos kémiai mibenlétét, valamint a gyors előállítási módját is.

* 1942-ben a II. világháború alatt aztán illegális antifasiszta csoportot alapított, 1943-ban pedig Kállay Miklós miniszterelnök beleegyezésével béketárgyalásokat folytatott Isztambulban az angolokkal (kiválóan tudott ugyanis angolul). A németek azonban tudomást szereztek a tervről, így Magyarország kiugrása nem sikerült. Mivel Adolf Hitler személyesen írta alá az elfogatóparancsát, a németek bevonulásakor Szent-Györgyit a svéd nagykövetségen rejtegették. A németek azonban megtámadták az épületet, és a tudóst csak az utolsó pillanatban sikerült kimenekíteni. Szent-Györgyi később “élete csúcspontja”-ként emlékezett erre az időszakra.

* 1955-ben kapott aztán amerikai állampolgárságot. Szent-Györgyinek különben két magyar és két amerikai felesége volt. Utolsó felesége, Marcia Houston 50 évvel volt fiatalabb nála.

* Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át.

* Nagyon szeretett sportolni: lovagolt, teniszezett, úszott, vitorlázórepülő vizsgát tett, és az országban az elsők között sajátította el az autó- és motorvezetést. Motorjával állítólag körbemotorozta egész Európát, 70 évesen pedig még szörfözni is megtanult.

* Élete utolsó évtizedeiben a rákkutatással foglalkozott. Rájött arra, hogy ha búzát és C-vitamint kevernek össze, az képes megölni a rákot, legalábbis az állatokban. Haláláról elterjedt egy legenda, miszerint Szent-Györgyi felfedezte a rák ellenszerét, de mivel nem akart üzletet csinálni belőle, az amerikai kormány eltette láb alól autóbalesetnek álcázva a dolgot. Valószínűleg ez csak egy összeesküvés elmélet, a tudós ugyanis veseelégtelenségben hunyt el 93 éves korában, 1986. október 22-én, a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban.

nlc.hu