OKTÓBER SZAVA

A közel 3200 településből Magyarországon van néhány igen érdekes és vicces nevű. Nézzünk meg párat:

1. Ököritófülpös: A szamosháti nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban van. Ököritó neve határrész nevéből vált településnévvé. Eredetileg olyan helyet jelölt, ahol az ökröket itatják. 1908-1950 között a település hivatalos neve Szatmárököritó volt, a névben az előtag a megyéhez tartozást fejezte ki. A Fülpös helynév puszta személynévből ered. wikipedia.org

Érdekesség:

A községet nem csak a szép régi szőttesei és az „ököritói fergeteges” tánc tette híressé, hanem egy szomorú tragédia is: 1910. március 27-én, egy táncmulatságon 312 fiatal égett benn a rájuk zárt csűrben. Ököritó nevét 1910-ben a szörnyű tűzvész miatt szinte az egész világ megismerte.

okoritofulpos.hu

2. Nemesrempehollós: A község Vas megyében, a Körmendi járásban található. Az 1221-ben Kölked határosaként feltűnő Hollós földön alakult ki, a szomszédos Rempehollóssal együtt Felhollós néven különült el a Rábához közelebb fekvő többi Hollóstól: Egyháza- és Hidashollóstól. A Felhollós Nemeshollós névalak előszö 1535-ben fordult elő. Aztán 1937-ben Rempehollóssal Nemesrempehollós néven egyesítették.

Érdekessége a római kori út, ami ma részben a Sorokpolány–Nemesrempehollós közötti közút falun kívüli hosszú egyenes szakasza. Címerében a zöld talapzat a sík vidéket, a rét, a legelő gazdálkodást, az állattartást fejezi ki, a kék mező a béke színe, a búzakéve a lakosság mezőgazdasággal való foglalkozást, a fehér mező a tisztaságot jelenti. A fekete holló csőrében az aranygyűrűvel a két korábbi falu: Rempehollós és Nemeshollós egyesítését jelképezi. A nemesi korona kifejezi, hogy mindkét faluban éltek nemesi családok. keptar.oszk.hu

3. Egyházasdengeleg: Község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. Neve ilyen alakjában csak 1905-től hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. A Szent Imre római katolikus templom a falu központjától keletre, a temető dombján áll. A későbbi feljegyzések szerint 1322-ben épült román stílusban, a középkorban gótikus bővítéssel látták el. 1710-ben átalakították. Harangjai 1976-ig a tetőtérben voltak, ekkor a templom előtt felállított, modern haranglábra telepítették ki őket. A gyönyörű Árpád-kori templom Nógrádikum.
4. Chernelházadamonya: Ezt a kimondhatatlan nevű települést Vas megyében, a Sárvári járásban találjuk. Két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben, 1927-ig ideiglenesen Chernelháza volt a neve. A Répce folyó bal partján fekszik.
5. Simaság: Ez a település is Vas megyében, a Sárvári járásban van. Felsőságot először 1265-ben (villa Schag), Simaházát 1357-ben említik az oklevelek. Felsőságnak több neve is volt: Pecsenyesütőság (1378), Kenyérsütőság (1597); valamint Kis-, Nagy- és Nemesság. Simaháza eredeti neve pedig Simonháza volt. Érdekességek: * A település közelében 1-2. századi római kori temetőt találtak 1963-ban. * Látnivalói: a Festetics-kastély és a temetőkapu. * Itt született gróf Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója, Gróf Széchenyi István anyai nagybátyja.
6. Rum és 7. Vatta: Mindkét helyszínen szép kastély áll.

Rum, a Rába-parti község (Vas megye – Szombathelyi járás) nevét először Terra Rumként említi meg egy okirat. A terra szó ugye földet jelent. Neve a német Ruhm személynévből eredhet, vagy a Rummy családnévből. wikipedia.org

Vatta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, a Mezőkövesdi járásban. Neve személynévből keletkezett magyar névadással. A helyi hagyomány szerint a 11. században élt pogány Vata vezérről kapta nevét. Érdekesség, hogy a településen született Szemere Bertalan magyar politikus, országgyűlési képviselő, író. wikipedia.org