OKTÓBERI HÍRESSÉG

• Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek
• 2019-10-05

WERBŐCZY ISTVÁN: (Verbőc, 1458? – Buda, 1541.10.13.)

Magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum című törvénykönyv megalkotója. Ő a 16. századi történelmünk egyik legrejtélyesebb alakja.

Érdekességek:

**  Werbőczy nádor Alsópetényben kezdte összeállítani 1504-ben a magyarországi szokásjogot, és rendezte azt a Hármaskönyv lapjaira. A Tripartitum lényege a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása. A templommal szomszédos gránitemlékmű, a Werbőczy-gúla Gyurcsányi Ignác feleségének köszönhető, mely a nádor halálának 250. évfordulójára készült el a családi kriptájuk tetején.

** Csavaros eszű hihetetlenül művelt jogász volt, mindenre kész reneszánsz-karrierista. Bírta a latin, a görög, a német és a magyar nyelvet, tárgyalt Loredano dogéval, X. Leó és VII. Kelemen pápával, fogadta őt V. Károly, teológiai vitába keveredett Luther Mártonnal. Mecénásként segítette Janus Pannonius tíz elégiájának kiadását is.

GLATZ OSZKÁR: (Budapest, 1872.10.13. – Budapest, 1958.02.23.)

Magyar naturalista festő, aki Bécsben és Münchenben folytatott művészettörténeti tanulmányok után 1892-től Hollósy Simon magániskoláját látogatta, 1893-tól pedig a Julian Akadémián képezte magát. 1895-ben rövid időre visszatért Münchenbe, 1896-tól már Nagybányán alkotott és a Rozsály oldalában levő erdésztanyán, az Izvorán is festett magányosan hónapokon át. 1914-1938 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Erőssége az alakábrázolás, a mozgás ábrázolása, a plein air festés, a táj és az ember bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek megörökítése. Korának egyik legismertebb, legnépszerűbb festője volt, akinek mára felkapottsága alábbhagyott…

Érdekességek:

** A festő megkapta 1930-ban a Corvin-koszorú, 1952-ben a Kossuth-díj és 1953-ban a Kiváló művész kitűntetést. Sírja a Farkasréti temetőben van.

** Híres képei, pl.: Est a havason (1897), Fahordók (1898), Birkózó fiúk (1901), Szalmakalapos fiúk patakparton, Az ősz színei (1922), Bujáki menyecske korsóval (1923), Testvérek (1936);

** 1935-ben Buják díszpolgárává választották.  A festőművész, aki közel 30 éven át festett Bujákon az itt készült munkáinak egy részét Bujáknak adományozta, melyek állandó kiállítás keretében tekinthetők meg. A Glatz Oszkár Galéria Nógrádikum.