ROCKENBAUER PÁL: (Budapest, 1933.01.14. – Naszály, Vác 1987.11.26.)

Természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-biológia-kémia szakáról érkezett a televíziózás világába. Halálának helyszínén – a Naszály északnyugati lejtőjén, nem messze a kéktúra útvonalától – kopjafa, a Vértesben emlékfa, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon pedig az Országos Kékkörnek az az 560 km-es szakasza őrzi emlékét, melyet az …és még egymillió lépés forgatása során bejárt útvonalon alakítottak ki 1989-ben, majd róla neveztek el. Sírjához, amely zarándokhely lett a kéktúrázók körében, minden év novemberének utolsó szombatján emléktúrát szervez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.

ÉRDEKESSÉGEK:

Bejárta a világot, mégis a Magyarországot bemutató filmjei tették az ország tévés hősévé.

** A hatvanas években a Magyar Televízió gyermekosztályán kezdte rovatvezetőként, hozzá tartozott például Öveges professzor műsora, és maga is sokat szerepelt a képernyőn.

** A 73-ban képernyőre került, mindössze 6 ezer dollárból forgatott, mégis nemzetközi elismerést is kapó Napsugár nyomában című film egy 13 részes világjáró sorozat volt. A kis létszámú forgatócsoport eljutott Ausztráliába, Észak- és Dél-Amerikába, Óceániába és többek között az Antarktiszra is, a Föld ökológiai sokszínűségét pedig rendkívül hűen mutatták be.

** 1976-ban nagy lelkesedéssel és elszántsággal készült a következő útjára. Állóképességét sziklamászással, téglával megrakott hátizsák cipelésével, kerékpározással fejlesztette, hogy képes legyen megmászni Afrika legmagasabb pontját, a Kilimandzsárót.

** Sírját a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében találjuk, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt, ahová saját kérésére temették.

turistamagazin.hu

Dr. RAJECZKY BENJÁMIN (Eger, 1901.11.11. – Pásztó, 1989.07.01.)

Magyar ciszterci szerzetes, zenetörténész, népzenekutató, egyházzenész, zenepedagógus, a zenetudományok doktora. Gyermekkorát Egerben töltötte, ahol édesapja a városi szeszgyár gépésze volt. Saját elmondása szerint kisgyermekkorában nagyon megfogta az utcákon végig vonuló katonazenekar rezesbandája. A hatodik osztály elvégzése után Zircre került, ahol novícius lett. 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, majd 1920-ban Innsbruckba kérte magát, hogy folytathassa teológiai tanulmányait.  A teológia mellett belevetette magát a zene és történelem tanulásba is.

Rajeczky a Liszt Ferenc Zenetudományi Főiskola megbízott tanára és a Nemzetközi Népzenei Tanács tagja is volt. Kutatási területe a középkori magyar zenét, a gregoriánt és a magyar népzenét foglalta magában. Gyakorlatilag ő teremtette meg a magyar gregoriánkutatást. Ő kezdte el feltárni és közre adni a középkori magyarországi zeneművészet forrásait. Részt vett a középkori kódexek feltárásában, közreadásában itthon és külföldön egyaránt. Kevesen tudják róla viszont, hogy dunai és balatoni csónaktúrákat is szervezett és iskolai cserkészparancsnok is volt, komolyan síelt és túrázott az Alpokban, a síelés tudományát pedig diákjainak is tanította. 

Rajeczky Benjamin Pásztó város jeles személyisége, a pásztói rendház utolsó perjele.

wikipedia.org