Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek

FEBRUÁRI ÉRDEKESSÉG

FEBRUÁR – “BÖJTELŐ HAVA” – “TÉLUTÓ” – “JÉGBONTÓ HAVA”

A hónapot Februa (vagy Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el. Mások szerint Februusról, a megtisztulás római istenéről. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: böjt előhava (vagy böjtelő hava). A székely naptár szerint: jégbontó hava. A  18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át, a meteorológusok Télutóként tartják számon. A történelem során háromszor volt február 30-a is. (Svédországban és a Szovjetúnióban) A tavasz legelső “hírnökei”: a krókusz (vagy sáfrány), a korai lonc, a hófény, a téltemető, a hóvirág, nőszirom, százszorszép.

FARSANG:

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, mely a vízkereszt utáni naptól hamvazószerdáig tart. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a „farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál). Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a busójárást.  Előtte, a kövércsütörtök a sonka és kocsonyafőzés-, és a vendégjárás ideje. Péntek pedig a készülődésé. Utána kedd már a “sonkahagyó”, szerda a “csendes hamvazó”, az a böjt hivatalos kezdete. A magyar farsangi időszámítás azonban engedékenyebb, torkos vagy zabálócsütörtökig tart, mert ételt ki nem dobtak.

Érdekességek: ** Több községben, főleg az őrségi és a Gyöngyös menti falvakban – ha farsang idején nincs esküvő – mókalakodalmat, álesküvőt tartanak, rönkhúzást rendeznek. ** A szegényebb rétegek között elterjedt volt az a nézet, hogy az éjszakák azért hosszúak télen, mert a Nap egyre gyengébb. Éppen ezért szertartásokat rendeztek a Nap megsegítésére, hogy az hamarosan erőre kapjon és melegével elűzze a hideget. Bevett szokás volt például az, hogy esténként óriási, égő kerekeket gurítottak le a dombon, ami természetesen a Napot szimbolizálta és meggyőződésük szerint támogatta annak erejének visszaszerzését. ** Nagy-Britannia és Írország: Elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát. Van, ahol tömegfutball  van ezen a napon.

wikipedia.org

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!