FARSANG:
A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, mely a vízkereszt utáni naptól hamvazószerdáig tart. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a „farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál). Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a busójárást. Előtte, a kövércsütörtök a sonka és kocsonyafőzés-, és a vendégjárás ideje. Péntek pedig a készülődésé. Utána kedd már a “sonkahagyó”, szerda a “csendes hamvazó”, az a böjt hivatalos kezdete. A magyar farsangi időszámítás azonban engedékenyebb, torkos vagy zabálócsütörtökig tart, mert ételt ki nem dobtak.
Érdekességek: ** Több községben, főleg az őrségi és a Gyöngyös menti falvakban – ha farsang idején nincs esküvő – mókalakodalmat, álesküvőt tartanak, rönkhúzást rendeznek. ** A szegényebb rétegek között elterjedt volt az a nézet, hogy az éjszakák azért hosszúak télen, mert a Nap egyre gyengébb. Éppen ezért szertartásokat rendeztek a Nap megsegítésére, hogy az hamarosan erőre kapjon és melegével elűzze a hideget. Bevett szokás volt például az, hogy esténként óriási, égő kerekeket gurítottak le a dombon, ami természetesen a Napot szimbolizálta és meggyőződésük szerint támogatta annak erejének visszaszerzését. ** Nagy-Britannia és Írország: Elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát. Van, ahol tömegfutball van ezen a napon.
wikipedia.org