{"version":"1.0","provider_name":"Utazz Topival - Tippek kis \u00e9s nagy felfedez\u0151knek","provider_url":"https:\/\/utazztopival.cafeblog.hu","author_name":"Utazz Topival - Tippek kis \u00e9s nagy felfedez\u0151knek","author_url":"https:\/\/utazztopival.cafeblog.hu\/author\/utazz_topival_-_tippek_kis_es_nagy_felfedezoknek\/","title":"AUGUSZTUSI H\u00cdRESS\u00c9G","html":"

Andre\u00e1nszky G\u00e1bor<\/span><\/strong><\/h2>\r\n

 <\/p>\r\n

\"\"<\/strong><\/h2>\r\n

Lipt\u00f3szentandr\u00e1si b\u00e1r\u00f3\u00a0<\/strong>Andre\u00e1nszky G\u00e1bor\u00a0(Als\u00f3pet\u00e9ny - N\u00f3gr\u00e1d megye, 1895.augusztus 1. - Budapest, 1967. november 20.) botanikus, paleobotanikus. A 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek egyik legkiemelked\u0151bb botanikusa, jelent\u0151s\u00a0n\u00f6v\u00e9nyf\u00f6ldrajzi\u00a0\u00e9s veget\u00e1ci\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok f\u0171z\u0151dnek a nev\u00e9hez,\u00a0\u0151sn\u00f6v\u00e9nytani vizsg\u00e1lataival pedig iskol\u00e1t teremtett. 1945-t\u0151l 1949-ig a\u00a0Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia\u00a0tagja volt.\u00a0Botanikai\u00a0szakmunk\u00e1kban\u00a0nev\u00e9nek r\u00f6vid\u00edt\u00e9se:\u00a0\u201eAndr.\u201d <\/strong>Tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sai sor\u00e1n f\u0151k\u00e9nt florisztik\u00e1val \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyf\u00f6ldrajzzal foglalkozott, a Mediterr\u00e1neum (Szic\u00edlia<\/a>, Szard\u00ednia<\/a>, Appenninek<\/a>, \u00c9szak-Afrika<\/a>), valamint az Alpok \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1tok fl\u00f3r\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lta. Paleobotanikai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak homlokter\u00e9ben a harmadid\u0151szak<\/a>, azon bel\u00fcl is a mioc\u00e9n kori szarmata emelet n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1ga \u00e1llt. Nagy figyelmet szentelt a Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 erd\u0151s\u00e9gek fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek. F\u0151bb m\u0171vei: Az \u00e9ghajlat megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1sa a n\u00f6v\u00e9nyzetre, Adatok Tunisz \u00e9s Kelet-Alg\u00e9ria n\u00f6v\u00e9nyf\u00f6ldrajz\u00e1hoz, A F\u00f6ldk\u00f6zi-tengervid\u00e9k n\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9nek biol\u00f3giai spektrum\u00e1r\u00f3l, \u0150sn\u00f6v\u00e9nytan. <\/em>A Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum \u0151sn\u00f6v\u00e9ny<\/strong> gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egy jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t Andre\u00e1nszky professzornak k\u00f6sz\u00f6nheti.<\/p>\r\n

wikipedia.org<\/p>\r\n

\u00c9rdekess\u00e9gek:<\/u><\/strong> \u00a0*<\/strong> <\/em>Andre\u00e1nszky nemesi<\/strong> csal\u00e1dj\u00e1nak eredet\u00e9t eg\u00e9szen az 1200-as \u00e9vekig vezette vissza.<\/p>\r\n

*<\/strong> Az elbesz\u00e9l\u00e9sek szerint az 1950-es \u00e9vek idej\u00e9n tan\u00fas\u00edtott \u201enem megfelel\u0151\u201d magatart\u00e1sa miatt elvesztette egyetemi katedr\u00e1j\u00e1t (amikor egy \u00fcnneps\u00e9gen nem csatlakozott az \u00e1llva tapsol\u00f3k t\u00f6meg\u00e9hez). E cselekedete \"megtorl\u00e1sak\u00e9nt\"\u00a0 \u00e1thelyezt\u00e9k \u0151t a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum<\/strong>ba. A m\u00fazeum nyeres\u00e9ge pedig \u00edgy egy nagyszer\u0171 kutat\u00f3 lett....<\/p>\r\n

*<\/strong> Tan\u00edtv\u00e1nyai csak \"\u00d6regnek\" bec\u00e9zt\u00e9k, aki\u00a0 mag\u00e1t nem k\u00edm\u00e9lve h\u00e1tizs\u00e1kkal cipelte be sokszor a N\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rba a begy\u0171jt\u00f6tt anyagokat.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

R\u00f3zsav\u00f6lgyi M\u00e1rk<\/strong><\/span><\/h2>\r\n

 <\/p>\r\n

\"\"R\u00f3zsav\u00f6lgyi M\u00e1rk, eredetileg\u00a0Rosenthal Markusz<\/em>\u00a0(Balassagyarmat 1788\u00a0k\u00f6r\u00fcl, egyes felt\u00e9telez\u00e9sek szerint 1787 augusztus 14. \u2013\u00a0Pest, 1848. janu\u00e1r 23.)\u00a0zeneszerz\u0151, heged\u0171m\u0171v\u00e9sz, a cs\u00e1rd\u00e1s \"atyja\u201d,\u00a0R\u00f3zsav\u00f6lgyi Gyula\u00a0\u00e9desapja. <\/strong>Keresked\u0151 csal\u00e1d sarja, tanulm\u00e1nyait kor\u00e1n megkezdte \u00e9s Pr\u00e1g\u00e1ban fejezte be. 1837-ben a Pesti Magyar Sz\u00ednh\u00e1z (a k\u00e9s\u0151bbi Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z) megnyit\u00e1s\u00e1ra (1837. augusztus 22.) \"Nemzeti \u00d6r\u00f6mhangok\" c\u00edmmel m\u0171vet \u00edrt. A sz\u00ednh\u00e1z els\u0151 heged\u0171se, s zenekar\u00e1nak koncertmestere lett, viszont v\u00e1ndorsz\u00edn\u00e9szethez szokott lelke nem tal\u00e1lta hely\u00e9t az \u00e1lland\u00f3 k\u0151sz\u00ednh\u00e1z adta v\u00e9detts\u00e9gnek, s hamarosan \u00fatra kelt. Adott hangversenyeket P\u00e1p\u00e1n, Gy\u0151rben, Debrecenben, s\u0151t Pozsonyban is.<\/p>\r\n

*<\/strong> R\u00f3zsav\u00f6lgyi a verbunkos zene<\/strong> egyik utols\u00f3, igen magas sz\u00ednvonal\u00fa k\u00e9pvisel\u0151je volt, egyben az els\u0151 cs\u00e1rd\u00e1s-komponist\u00e1nk. K\u00f6zel 200 eredeti \"magyar hangm\u0171vet\" \u00edrt, ahogy emlegette dalszerzem\u00e9nyeit. Dalai sz\u00e1ma val\u00f3sz\u00edn\u0171leg enn\u00e9l j\u00f3val t\u00f6bb lehetett, de 1813-ban h\u00e1za sajnos le\u00e9gett, k\u00e9ziratainak ott l\u00e9v\u0151 r\u00e9szei elpusztultak...\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 wikipedia.org<\/p>\r\n

*<\/strong> Fia, R\u00f3zsav\u00f6lgyi Gyula<\/em> \u00e9s Grinzweil Norbert 1850-ben megalap\u00edtott\u00e1k a R\u00f3zsav\u00f6lgyi \u00e9s T\u00e1rsa zenem\u0171kiad\u00f3t \u00e9s keresked\u00e9st, amelynek m\u00e1ig tart\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete a magyar zenekult\u00fara egy jeles fejezete.<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}

\u00c9rdekess\u00e9gek:<\/u><\/strong> *<\/strong> Hal\u00e1l\u00e1ig szoros bar\u00e1ts\u00e1g f\u0171zte Pet\u0151fi S\u00e1ndor<\/em><\/a>hoz<\/a>, aki 1844-ben\u00a0 Magyar Divatlapban elismer\u0151 cikket \u00edrt j\u00e1t\u00e9k\u00e1r\u00f3l. Eml\u00e9k\u00e9t a hal\u00e1l\u00e1ra \u00edrott \"V\u00e9n muzsikus, mit v\u00e9tettem \u00e9n neked\" - k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg Pet\u0151fi.<\/p>\r\n