1.0Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknekhttps://utazztopival.cafeblog.huUtazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknekhttps://utazztopival.cafeblog.hu/author/utazz_topival_-_tippek_kis_es_nagy_felfedezoknek/<h2><span style="color: #ff6600"><strong>2019.07.11-14. EGRI BIKAVÉR ÜNNEP</strong></span></h2> <p> </p> <p><strong><img class="size-medium wp-image-726 alignleft" src="https://utazztopival.cafeblog.hu/files/2019/07/bikaver-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" />Idén már 23. alkalommal rendezi meg Eger Város Hegyközsége a 4 napos Egri Bikavér Ünnepet Szent Donát, a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentjének napja alkalmából  a belváros szélén található csodás Érsekkertben. Lesz sok-sok kiváló bor, finom ételek, Hoffer traktor indítás, koncertek, veterán járművek és traktorok felvonulása és Szt. Donát ünnepség.</strong></p> <p><strong> </strong>programturizmus.hu</p> <p><strong> </strong></p> <p>Az <strong>egri bikavér</strong> az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajta borából készülő <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Cuvée">cuvée</a>, amelyet meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza. A 19. század folyamán a "bikavér" szó alkalmazása azonban nem egy konkrét termékre utal, csupán – a héjon történő erjesztésnek köszönhetően  - a mély színű, erős vörösbort nevezik így a köznyelvben. A filoxéra egri megjelenése előtt (1886) a bikavér alapanyagát legnagyobbrészt a fűszeres aromájú kadarka fajta egyik változata, a <strong><em>lúdtalpú</em></strong> adta. A filoxéra során Eger szőlői nagyrészt elpusztultak. A katasztrófát követő első szőlőrekonstrukció (1880–1910) során jellemzővé vált, hogy az eltérő fajtákat külön táblákban telepítették. Ekkor jelentek meg a borvidéken a <a href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyburgundi&action=edit&redlink=1">nagyburgundi</a>, a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kékfrankos">kékfrankos</a>, a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kékoportó">kékoportó</a>, valamint kisebb területen a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Cabernet_sauvignon">cabernet sauvignon</a>, a cabernet franc és a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Merlot">merlot</a>, sőt a nagyrészt festőborként használt othello fajta is. Az első tudatos bikavér-készítő a kísérletező kedvű <strong><em>Grőber Jenő</em></strong> volt a 20. század elején, aki által az egri bikavér elindult a szélesebb ismertség és nemzetközi hírnév felé. A két világháború közti időszak legnevesebb bikavér-termelője pedig <strong><em>Borhy-Braun Béla</em></strong> volt, aki számos nemzetközi díjat is nyert borával.</p> <p>A <strong><em>modern bikavér</em></strong> testes, fűszeres, gyümölcsös, szép savszerkezettel rendelkező, közepes-magas csersav- és alkoholtartalmú, hosszan eltartható, a palackban fejlődni képes bor.  A 1990-es évek elején egyre fontosabbá kezdett válni a Bikavér egységes arculatának meghatározása. Ez alapján készült el és fogadta el 1997-ben az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa az Egri Bikavér Szabályzatát, mely létrejöttével az Egri Bikavér lett Magyarország <strong><em>első védett eredetű bora</em></strong>. A termékleírás a fajták használatát nem kötelezte, de kiemelt nyolc fajta jelentőségét: Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Pinot noir, Kadarka. A hatályban lévő bortörvénynél szigorúbbak a Bikavér Szabályzat előírásai, például a Kékoportó kivételével a termés csak 17 magyar mustfok fölött használható fel Bikavér készítésére. Az Egri termékleírás jelenleg három minőségi besorolást, azaz klasszifikációt különböztet meg. Eszerint készíthető classzicus, superior, grand superior változat is. Mind a három termék esetében a legnagyobb arányban kékfrankost kell használni a házasítás során. 2017-ben az egri bikavér <strong>Hungarikum</strong> lett.</p> <p> </p> <p>wikipedia.org</p>richhttps://utazztopival.cafeblog.hu/files/2019/07/bikaver-150x150.jpg150150