<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek</provider_name><provider_url>https://utazztopival.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek</author_name><author_url>https://utazztopival.cafeblog.hu/author/utazz_topival_-_tippek_kis_es_nagy_felfedezoknek/</author_url><title>OKTÓBER SZAVA</title><html>&lt;p&gt;A közel &lt;u&gt;3200 &lt;strong&gt;település&lt;/strong&gt;&lt;/u&gt;ből Magyarországon van néhány igen érdekes és vicces nevű. Nézzünk meg párat:&lt;/p&gt;
&lt;ol&gt;
&lt;li&gt;&lt;strong&gt; &lt;u&gt;Ököritófülpös&lt;/u&gt;:&lt;/strong&gt; A szamosháti nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban van. &lt;em&gt;Ököritó &lt;/em&gt;neve határrész nevéből vált településnévvé. Eredetileg olyan helyet jelölt, ahol az ökröket itatják. 1908-1950 között a település hivatalos neve &lt;em&gt;Szatmárököritó &lt;/em&gt;volt, a névben az előtag a megyéhez tartozást fejezte ki. A &lt;em&gt;Fülpös &lt;/em&gt;helynév puszta személynévből ered. wikipedia.org&lt;em&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-803 alignright&quot; style=&quot;font-style: normal&quot; src=&quot;https://utazztopival.cafeblog.hu/files/2019/10/Ököritói_református_templom-200x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;200&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/em&gt;&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Érdekesség&lt;/strong&gt;:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A községet nem csak a szép régi szőttesei és az „ököritói fergeteges” tánc tette híressé, hanem egy szomorú &lt;strong&gt;tragédia&lt;/strong&gt; is: 1910. március 27-én, egy táncmulatságon 312 fiatal égett benn a rájuk zárt csűrben. Ököritó nevét 1910-ben a szörnyű tűzvész miatt szinte az egész világ megismerte.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;okoritofulpos.hu&lt;/p&gt;
&lt;ol start=&quot;2&quot;&gt;
&lt;li&gt;&lt;strong&gt; &lt;u&gt;Nemesrempehollós&lt;/u&gt;: &lt;/strong&gt;A község Vas megyében, a Körmendi járásban található. Az 1221-ben Kölked határosaként feltűnő Hollós földön alakult ki, a szomszédos Rempehollóssal együtt Felhollós néven különült el a Rábához közelebb fekvő többi Hollóstól: Egyháza- és Hidashollóstól. A Felhollós Nemeshollós névalak előszö 1535-ben fordult elő. Aztán 1937-ben Rempehollóssal Nemesrempehollós néven egyesítették.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Érdekessége&lt;/strong&gt; a &lt;u&gt;római kori út&lt;/u&gt;, ami ma részben a &lt;a href=&quot;https://hu.wikipedia.org/wiki/Sorokpolány&quot;&gt;Sorokpolány&lt;/a&gt;–Nemesrempehollós közötti közút falun kívüli hosszú egyenes szakasza. &lt;u&gt;Címeré&lt;/u&gt;ben a zöld talapzat a sík vidéket, a rét, a legelő gazdálkodást, az állattartást fejezi ki, a kék mező a béke színe, a búzakéve a lakosság mezőgazdasággal való foglalkozást, a fehér mező a tisztaságot jelenti. A fekete holló csőrében az aranygyűrűvel a két korábbi falu: Rempehollós és Nemeshollós egyesítését jelképezi. A nemesi korona kifejezi, hogy mindkét faluban éltek nemesi családok. keptar.oszk.hu&lt;/p&gt;
&lt;ol start=&quot;3&quot;&gt;
&lt;li&gt;&lt;strong&gt; &lt;u&gt;Egyházasdengeleg&lt;/u&gt;: &lt;/strong&gt;Község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. &lt;strong&gt;N&lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;eve&lt;/strong&gt; ilyen alakjában csak 1905-től hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. A &lt;strong&gt;Szent Imre &lt;/strong&gt;római katolikus &lt;strong&gt;templom&lt;/strong&gt; a falu központjától keletre, a temető dombján áll. A későbbi feljegyzések szerint 1322-ben épült román stílusban, a középkorban gótikus bővítéssel látták el. &lt;a href=&quot;https://hu.wikipedia.org/wiki/1710&quot;&gt;1710&lt;/a&gt;-ben átalakították. Harangjai 1976-ig a tetőtérben voltak, ekkor a templom előtt felállított, modern haranglábra telepítették ki őket. A gyönyörű Árpád-kori templom Nógrádikum.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;&lt;strong&gt; &lt;u&gt;Chernelházadamonya&lt;/u&gt;: &lt;/strong&gt;Ezt a kimondhatatlan nevű települést Vas megyében, a Sárvári járásban találjuk. Két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben, 1927-ig ideiglenesen Chernelháza volt a neve. A Répce folyó bal partján fekszik.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;&lt;strong&gt; &lt;u&gt;Simaság&lt;/u&gt;: &lt;/strong&gt;Ez a település is Vas megyében, a Sárvári járásban van. Felsőságot először 1265-ben (&lt;em&gt;villa Schag),&lt;/em&gt; Simaházát 1357-ben említik az oklevelek. Felsőságnak több neve is volt: &lt;em&gt;Pecsenyesütőság &lt;/em&gt;(&lt;a href=&quot;https://hu.wikipedia.org/wiki/1378&quot;&gt;1378&lt;/a&gt;), &lt;em&gt;Kenyérsütőság &lt;/em&gt;(&lt;a href=&quot;https://hu.wikipedia.org/wiki/1597&quot;&gt;1597&lt;/a&gt;); valamint &lt;em&gt;Kis-, Nagy- &lt;/em&gt;és &lt;em&gt;Nemesság&lt;/em&gt;. Simaháza eredeti neve pedig Simonháza volt. &lt;strong&gt;Érdekességek&lt;/strong&gt;: &lt;strong&gt;*&lt;/strong&gt; A település közelében 1-2. századi római kori temetőt találtak 1963-ban. &lt;strong&gt;*&lt;/strong&gt; Látnivalói: a Festetics-kastély és a temetőkapu. &lt;strong&gt;*&lt;/strong&gt; Itt született gróf &lt;strong&gt;Festetics György&lt;/strong&gt; a keszthelyi Georgikon alapítója, Gróf Széchenyi István anyai nagybátyja.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;&lt;strong&gt; &lt;u&gt;Rum&lt;/u&gt; és 7. &lt;u&gt;Vatta&lt;/u&gt;: &lt;/strong&gt;Mindkét helyszínen szép kastély áll.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Rum&lt;/strong&gt;, a Rába-parti község (Vas megye – Szombathelyi járás) nevét először &lt;em&gt;Terra Rum&lt;/em&gt;ként említi meg egy okirat. A terra szó ugye földet jelent. Neve a német &lt;em&gt;Ruhm &lt;/em&gt;személynévből eredhet, vagy a Rummy családnévből. wikipedia.org&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Vatta&lt;/strong&gt; község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, a Mezőkövesdi járásban. Neve személynévből keletkezett magyar névadással. A helyi hagyomány szerint a 11. században élt pogány Vata vezérről kapta nevét. &lt;u&gt;Érdekesség&lt;/u&gt;, hogy a településen született &lt;strong&gt;Szemere Bertalan&lt;/strong&gt; magyar politikus, országgyűlési képviselő, író. wikipedia.org&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://utazztopival.cafeblog.hu/files/2019/10/Ököritói_református_templom-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>