<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek</provider_name><provider_url>https://utazztopival.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek</author_name><author_url>https://utazztopival.cafeblog.hu/author/utazz_topival_-_tippek_kis_es_nagy_felfedezoknek/</author_url><title>JANUÁRI ÉRDEKESSÉG</title><html>&lt;h1&gt;&lt;span style=&quot;color: #ff6600&quot;&gt;&lt;strong&gt;JANUÁR&lt;/strong&gt;&lt;strong&gt; – BOLDOGASSZONY HAVA – TÉLHÓ – FERGETEG HAVA&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h1&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-868 alignleft&quot; src=&quot;https://utazztopival.cafeblog.hu/files/2020/01/img1-300x200.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;Az év első hónapja &lt;strong&gt;január,&lt;/strong&gt; Janustól  (kapuk és átjárók istene) a rómaiak kétarcú istenéről kapta a nevét. Azt gondolták róla, hogy egyik arcával a múltba tekint, a másikkal a jövendőt köszönti. Őt tartották az égboltozat istenének is, aki reggel megnyitja az ég kapuit, este pedig bezárja.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A népi kalendárium szerint január neve tehát &lt;em&gt;Boldogasszony&lt;/em&gt; hava. A 18.  században a magyar nyelvújítók a januárnak a Z&lt;em&gt;úzoros&lt;/em&gt; nevet adták. Ősi magyar nevén (székely naptár szerint) &lt;em&gt;Fergeteg&lt;/em&gt; hava. A meteorológusok &lt;em&gt;Télhó&lt;/em&gt;ként tartják számon. Az Avisurák szerint &lt;em&gt;Medvetor&lt;/em&gt; hava.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;u&gt;Érdekességek&lt;/u&gt;:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;** 1042 januárjában olyan hideg volt, hogy az állatok megfagytak az istállóban, a vetés elfagyott a földeken, emiatt szörnyű éhínség következett be.&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;**&lt;/strong&gt; 1327-ben épp ellenkezőleg, olyan enyhe volt az év kezdete, hogy a gyümölcsfák január végén kivirágoztak, és pünkösd napján már arattak.&lt;strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;** Szörnyű hidegről szól a krónika &lt;/strong&gt;1485&lt;strong&gt;-ből, amikor Mátyás király Bécs ellen hadakozott. Akkor januárban a katonák tömegesen fagytak meg.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;gyogyhirek.hu&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;u&gt;VÍZKERESZT&lt;/u&gt;&lt;/strong&gt;: (jan.6.)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ezzel a nappal véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik a farsang, a hamvazószerdáig tartó több hetes, változó hosszúságú időszak. Vízkereszt napján Jézus &lt;strong&gt;megkeresztelkedés&lt;/strong&gt;ét (a Jordánban) ünnepeljük.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;E nap egyben a házszentelés időpontja is. A szokás a &lt;strong&gt;napkeleti bölcsek&lt;/strong&gt;hez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy  más néven koledára  már Mátyás király idejéből is van adat. Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a  rokonok.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az első eset, amikor Jézus magával vitte a tanítványokat, a &lt;strong&gt;kánai menyeg­ző&lt;/strong&gt; volt. A tanítványok számára meglehetősen különösnek hatott és attól, amit Keresztelő János a Messiásról prófétált, nagyon elütött. Az új tanító­mester egészen más volt, mint ahogyan elképzelték. Jézus ugyanis az örömünnepeket sem kerülte el.  A menyegző jelenete az a bibliai csodatétel, amelyben Jézus a vizet a násznép számára borrá változtatta. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ebben az ünnepben jelenik meg tehát a három szentírási szakasz (a kánai menyegző, valamint a napkeleti bölcsek látogatása a kis Jézusnál).&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://utazztopival.cafeblog.hu/files/2020/01/img1-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>