1.0Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknekhttps://utazztopival.cafeblog.huUtazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknekhttps://utazztopival.cafeblog.hu/author/utazz_topival_-_tippek_kis_es_nagy_felfedezoknek/<h1><span style="color: #ff6600"><strong>FEBRUÁR</strong><strong> – "BÖJTELŐ HAVA" – "TÉLUTÓ" – "JÉGBONTÓ HAVA"</strong></span></h1> <p><img class="size-medium wp-image-883 alignleft" src="https://utazztopival.cafeblog.hu/files/2020/02/IMG_20200209_103115-300x225.jpg" alt="" width="300" height="225" />A hónapot Februa (vagy Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el. Mások szerint Februusról, a megtisztulás római istenéről. Az év második hónapja, 28, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szökőév">szökőévben</a> 29 napos. Régi magyar elnevezése: böjt előhava (vagy böjtelő hava). A székely naptár szerint: jégbontó hava. A  18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át, a meteorológusok Télutóként tartják számon. A történelem során háromszor volt február 30-a is. (Svédországban és a Szovjetúnióban) A tavasz legelső "hírnökei": a krókusz (vagy sáfrány), a korai lonc, a hófény, a téltemető, a hóvirág, nőszirom, százszorszép.</p> <p><strong>FARSANG:</strong></p> <p>A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, mely a vízkereszt utáni naptól hamvazószerdáig tart. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a „farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál). Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a busójárást.  Előtte, a kövércsütörtök a sonka és kocsonyafőzés-, és a vendégjárás ideje. Péntek pedig a készülődésé. Utána kedd már a "sonkahagyó", szerda a "csendes hamvazó", az a böjt hivatalos kezdete. A magyar farsangi időszámítás azonban engedékenyebb, torkos vagy zabálócsütörtökig tart, mert ételt ki nem dobtak.</p> <p><strong><u>Érdekességek</u></strong><strong>: ** </strong>Több községben, főleg az őrségi és a Gyöngyös menti falvakban – ha farsang idején nincs esküvő – mókalakodalmat, álesküvőt tartanak, rönkhúzást rendeznek. ** A szegényebb rétegek között elterjedt volt az a nézet, hogy az éjszakák azért hosszúak télen, mert a Nap egyre gyengébb. Éppen ezért szertartásokat rendeztek a Nap megsegítésére, hogy az hamarosan erőre kapjon és melegével elűzze a hideget. Bevett szokás volt például az, hogy esténként óriási, égő kerekeket gurítottak le a dombon, ami természetesen a Napot szimbolizálta és meggyőződésük szerint támogatta annak erejének visszaszerzését. ** Nagy-Britannia és Írország: Elterjedt szokás, hogy a városok <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Palacsinta">palacsintás</a> versenyfutást rendeznek <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Húshagyókedd">húshagyókedden</a>, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát. Van, ahol tömegfutball  van ezen a napon.</p> <p>wikipedia.org</p>richhttps://utazztopival.cafeblog.hu/files/2020/02/IMG_20200209_103115-150x150.jpg150150