Június 1. Szülők napja
“Az, hogy kik vagyunk, és hogyan viszonyulunk a világhoz, sokkal inkább meghatározza, hogy milyen felnőtté válnak a gyerekeink, mint az, hogy mennyit tudunk a gyereknevelésről.”
/Brené Brown/
Az anyák, apák ünneplése köztudott, de ez a nap meglehetősen ismeretlen, pedig az ENSZ által 2012-ben alapított Szülők Nemzetközi Napja azért jött létre, hogy méltányolják a világ összes szülőjének a gyerekek iránti önzetlen elkötelezettségét és az élethosszig tartó áldozatos munkáját. Emellett fel szeretnék hívni a figyelmet a szülők szerepének fontosságára a gyereknevelésben, illetve így kívánják támogatni és elismerni fáradhatatlan tevékenységüket. Így együtt, egységben.
Június 1. (június első szombatja): Lakáskultúra Világnapja
“Az egyik házban az a jó, hogy egészen magas és új, a másikban meg az, hogy olyan kicsi és régi.”
/Janikovszky Éva/
“A meghitt, barátságos hangulattól válik otthonná egy hely.”
/Márai Sándor/
Az Európai Bútorkereskedők Szövetsége e napon ünnepli a lakáskultúra napját. 1950-ben alakultak meg és azóta is nyomon követik az Európai Unió politikáját és képviseli a kereskedők érdekeit. Hazánk 1994-ben csatlakozott hozzájuk.
Az ingóságok elhelyezésére szolgáló bútorok különben már az ókori Egyiptomban jelen voltak, de a mai értelemben vett szekrény ekkor még ismeretlen volt, inkább ládákban tartották a tárgyakat. Ez a bútordarab nagyon sokáig a legfontosabb volt: a görögöknél és a rómaiaknál is megtalálható volt, persze különféle díszítésekkel látták el őket: előbbieknél pallókból készült szerkezet volt, utóbbiaknál kredencszerű, míves tároló. Érdekesség, hogy itt volt felfedezhető a páncélszekrény legkorábbi őse: ezt a fajta ládát kívülről fémmel borították be és a ház kincseit őrizték benne. Az ajtókkal, polcokkal felszerelt “igazi” szekrények a római császárkorban jelentek meg.
További érdekességek: 1. A különféle bútorok közül ősi, finnugor eredetűnek csupán az ágy számít. Ezenkívül magyar szóalkotás eredménye még a heverő (a hever igéből) és a pamlag (a pamut főnévből), de a szék már ótörök eredetű, a lóca, az asztal, a polc, a pad szláv, a láda, a zsámoly, a sámli, a hokedli, a komód, a sezlon és a sublót német, a szekrény ófrancia, a kanapé és a rekamié francia, az almárium latin, a dívány és a kerevet oszmán-török. Az asztalos szó pedig az ófrancia „carpentier” szóból ered, mely a latin „carpentrius” szóból, és azt jelenti: „kocsikészítő”. 2. A porcelán, azaz a “fehér arany” előállításához szükség van kaolinra (fehérre égő agyag), amihez földpátot és kvarcot adagolnak, majd vízzel elegyítik. A megformázott tárgyat előbb 800, aztán a mázzal 1400 °C-on ismét kiégetik. A porcelánkészítés őshazája Kína. 1368 után, a Ming-dinasztia idején a császári műhelyekből pazar csészék, tálak, vázák kerültek ki. Az első kínai porcelántárgyakat a keresztes lovagok hozták magukkal Európába, ám a hófehér, kecses darabokat sokáig aranyárban mérték.
Június 2. (június első vasárnapja): Pedagógus nap
“Egy remek tanárral eltöltött egyetlen nap többet ér, mint ezerévnyi szorgalmas tanulás.”
/japán közmondás/
“Az oktatás nem egy csöbör megtöltése, hanem a tűz fellobantása.”
/William Buttler Yeats/
Ezen a napon köszöntjük a pedagógusokat. Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAP-nak nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor.
Június 5. Környezetvédelmi Világnap
„Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!
Halld a szót, mit föld, az ég beszél.
Nézd a bolygót! Oly` tiszta kék.
Élj ma úgy, hogy éljen még!”
/Orbán Tamás/
1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban “Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította. A cél: széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét, felébreszteni az emberekben a felelősségtudatot.
Június 8. Óceánok világnapja és Medárd nap
- “A szellem egyetlen mozdulatában benne van az élet összes törvénye. Egyetlen csepp vízben benne van a végtelen óceán rejtélye.”
/Hermész Triszmegisztosz/
“Az óceán veszélyes és az ott dúló vihar rettenetes. De ez az akadály sem elegendő ok parton maradni.”
/Ferdinand Magellan/
Először 1992-ben gondoltak arra – a Rio de Janeiróban megtartott globális környezetvédelmi csúcstalálkozón – az ENSZ tagjai, hogy ezt a napot kijelölik az Óceánok világnapjának. A cél persze az, hogy a tengerek és óceánok fontosságára felhívják a figyelmet. A földfelszín több mint 70 %-át a tenger teszi ki (ezért Kék Bolygó Földünk neve), amely számtalan különleges fajnak ad otthont. Legmélyebb pontjain pedig, a mai napig élnek olyan élőlények, amelyeket még soha nem látott emberi szem. Azt gondolhatnánk, hogy a hatalmas víztömeget semmi nem fenyegeti, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent.
- “”Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!”
“Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt.”
Ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Az évszázados megfigyeléseknek a lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Medárdot (frank származású, katolikus püspök /576.C/, a flandriaiak megtérítõje volt) 33 éves korában szentelték pappá, a papság és a nép egyhangú kívánságára lett püspök. Medárd fáradságot nem ismerve járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette irtotta a pogány erkölcsöket. Legendája szerint gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte õt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúdúló esõ vetett véget a tivornyának.
Június 9-10. Pünkösd
Húsvét ünnepét követi 50 nappal. Számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, amely a természet megújulását, a tavaszt köszönti. Legismertebb a pünkösdi királyválasztás, melyben a legények közül, valamilyen ügyességpróbával – meghatározott időre – uralkodót választanak.Pünkösd minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.
Június 13. A magyar feltalálók napja
“A tudomány üzemanyaga a tudatlanság. A tudomány olyan, mint egy éhes olvasztókemence, amelyet a minket körülvevő tudatlanság erdejéből származó fahasábokkal kell táplálni. Az irtás során a tisztás – amelyet tudásnak nevezünk – egyre kiterjedtebb lesz, kerülete növekszik, így bővül az ismeretlennel való határának nagysága is.”
/Matt Ridley/
“A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.”
/Széchenyi István/
Hazánkban 2008-ban döntöttek arról, hogy minden évben ünnepeljük meg magyar feltalálóinkat, és először 2009-ben, a Magyar Feltalálók Egyesülete 20. évfordulójának alkalmából csatlakoztunk Európához a Magyar Feltalálók Napja ünneplésével. A választás azért esett erre a napra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását. Ezen a napon tisztelegünk tehát azok előtt, akik találmányaikkal megkönnyítették életünket és ez a nap bátorítja a fiatal tudósokat, hogy ők is írjanak történelmet.
Június 16. (június 3. vasárnapja) Apák napja
“Az apa a fatörzs, amibe a gyermek kapaszkodhat, az anya pedig a föld, ami táplálja. Nélkülük nem talál otthonra. Támasz nélkül még talán túl lehet élni, anélkül, hogy az ember úgy istenigazából megsérülne, de föld nélkül nincs élet.”
/Cennet c. film/
Az egész világon (kb 80 országban) már megünneplik ezt a napot, különböző időpontokban. Magyarországon 1984-ben ünnepelték először, méghozzá Miskolcon. Az apák szerepének fontosságát számos pszichológiai tanulmány is igazolja. Védelmezők ők, támogatók, példaképek, modern „szuperhősök”.
Június 23. (a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap) A Nap napja
“A nap az egyetlen igazság, az mindenkiért lángol az égen, szegénynek és gazdagnak ugyanazzal a mozdulattal adja pompáját, fényét, melegét, minden életnek forrását.”
/Émile Zola/
A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől kb. 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír. A napenergia képezi az alapját csaknem valamennyi természeti folyamatnak, beleértve az emberi életet is. Bőséges, tiszta, szabadon hozzáférhető és mindenütt rendelkezésre álló energiát biztosít. Az ünnep célja különben pont az, hogy felhívja a figyelmet erre a megújuló energiaforrásra, annak hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A “Nap napját” a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal. A központi rendezvény helyszíne a Margitsziget.
Június 25. Barlangok világnapja
“Rengeteg embernek a barlangászás csak egy klausztrofóbiás rémálom – de ha a föld felett maradunk, sosem láthatjuk meg a lenyűgöző föld alatti másvilágot.”
/Kath Stathers/
Barlangnak a Föld szilárd kérgében természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket nevezzük. A barlangokkal foglalkozó tudomány a barlangtan, a szpeleológia. Magyarországon jelenleg 4108 barlangot tartanak számon. Feltáró tevékenységre azért van szükség, mert a barlangok belsejéből például rengeteg földtörténeti, őslénytani, régészeti, vízügyi ismeret szerezhető meg, továbbá jelentős esztétikai értéket képviselnek. A leghosszabb barlangok hazánkban: 1. Pál-völgyi barlangrendszer (32 050 m), 2. Baradla-Domica barlangrendszer (25 120 m – a magyarországi szakasz 22 000 m), 3. Ariadne- barlangrendszer (19 100 m), 4. Tapolcai-barlangrendszer (14 780 m). A legmélyebbek: 1. Bányász-barlang (274,9 m), 2. István-lápai-barlang (254 m). Legnagyobb terem: A Baradla-barlangban található Óriások terme, amely 120 méter hosszú és átlagosan 36–38 méter széles. A világon a leghosszabb barlang a Mamut-barlangrendszer (USA, Kentucky, 590 629 m). A legmélyebb barlang pedig a grúziai Krubera-barlang (2197 m).
Június 29. Nemzetközi Duna-nap
“A folyó egyszerre van ott mindenütt, eredeténél és torkolatánál, a vízesésnél, a révnél, a duzzasztógátnál, a tengerben, fenn a hegyeken, egyszerre mindenütt, (…) számára csak a jelen létezik, nem ismeri sem a múlt árnyékát, sem a jövő árnyékát.”
/Hermann Hesse/
A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának 10. évfordulója alkalmából, 13 Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első Nemzetközi Duna-napot. A hagyományteremtő ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által naponta használt és gyakran kihasznált folyóra, annak természeti értékeire és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. Ezen a napon számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete erdőtől a Fekete tengerig. A Duna menti országok állami szervei és civil szervezetei különben az 1990-es évek közepe óta egymással együttműködve dolgoznak a vízgazdálkodási feladatok megoldásán, és ennek a munkának már látszanak is az első eredményei.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: