KITAIBEL PÁL

Érdekességek:

** Kitaibel Pál, magyar botanikus és kémikus. 263 éve, 1757. február 3-án született. Ő „a magyar Linné”, a magyar természetszeretet legnagyobb apostola, a balneológia egyik megalapítója, minden magyar botanikusok atyja és példaképe. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott. A botanika mellett jelentősek tehát még ásványtani, kémiai, geofizikai kutatásai is. Ha a 20. században élt volna, együtt emlegetnénk Rockenbauer Pállal és Sir David Attenborough-val. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése amúgy: „Kit.”

** Munkássága “röviden”: 3 könyv, 18 nagyobb kutatóút 1792 és 1815 között, kb. 1400 terepen töltött nap (majdnem nettó négy év!), kb. 20.000 megtett kilométer – és nyilván nem annyira helikopterrel, mint lovaskocsival és gyalog. Ezen utak inkább ásványtani vizsgálatokat végezni delegálták – gyakran a természetes ásványvizek elemzése volt a feladata, a botanika, növénymegfigyelés csak amolyan másodállás volt a számára.

** Ő írt le először 150 növényfajt, összegyűjtött kb. 330 magyar népi növénynevet – tőle tudjuk például, hogy 1799-ben Dombóváron lucsifának hívták az erdei fenyőt 🙂 Hagyatékában nem kevesebb, mint 15.000 lapból álló herbárium! maradt, ez lett a Magyar Természettudományi Múzeum növénytárának alapja.

** Őt nevezték ki 1807-ben a Füvészkert igazgatójává.

** Ő állított elő a világon először klóros meszet, dolgozott ki többféle analitikai eljárást, vett részt a hazai répacukor-gyártási kísérletekben, szappanok előállításában és a tellúr nevű fém felfedezésében.

** Ő jelentette meg az első hazai földrengéstani monográfiát.

** Magyarországon három településen (Budapest, Sopron, Mátraszentimre) van Kitaibel Pál utca. A Balaton északi partján, Vonyarcvashegy község mellett, a 225 méter magas Vas-hegyen található a Kitaibel Pál kilátó.

** A botanikus utódok azért nem feledkeztek meg róla: elneveztek róla többek között egy mályva- és egy haranglábfajt is.

gardenista.hu, wikipedia.org

BÉRES JÓZSEF

Érdekességek:

** A 100 éve, 1920. február 7-én született feltaláló a magyar tudománytörténet kimagasló alakja volt, eredményei, újszerű meglátásai és a problémákra adott megoldásai jóval megelőzték a korát.

** Béres Józsefet különben a burgonyabetegség leküzdésének kutatása vezette el az ember daganatos betegségeinek tanulmányozásához.

** A Béres cseppet először magán tesztelte Béres József. 3 napon át szedte a javasolt dózis ötvenszeresét.

** A Béres Csepp 1972-ben született meg és a névadója dr. Vizi E. Szilveszter orvosprofesszor volt.

** A Béres Csepp híre szájról szájra terjedt, egyre többen fordultak a kutatóhoz, azonban a szocialista hatalom nem nézte jó szemmel Béres József tevékenységét, kuruzslás vádjával indult ellene bűnvádi eljárás 1975-ben.

** A cseppeket 2000-ben gyógyszerré minősítették és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá. Id. dr. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben Magyarország legrangosabb tudományos elismerésével, a Széchenyi-díjjal tüntették ki.

** Béres József Záhony leghíresebb szülöttje és első díszpolgára.

** Gyöngyössy Bence rendezésében készült Béres József életéről és kommunista hatalommal vívott harcáról egy érdekes film, “A feltaláló” címmel. Béres születésének 100. évfordulójára, vagyis ezen a héten kerül a mozikba.

ezegychopper.cafeblog.hu, mindmegette.hu

CSOHÁNY KÁLMÁN: (Pásztó, 1925. 01.31. – Budapest, 1980. 04.02.)

Kétszeres Munkácsy-díjas magyar grafikusművész, érdemes művész.

Salgótarjánban érettségizett. A második világháborút a csíki havasokban fakitermelőként élte át, 1945-46-ban Pásztón vasúti pályamunkásként dolgozott, 1946–47-ben Nagybátonyban volt szénbányász. 1947–1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1975-től haláláig a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában tanított. Az 1960-as évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika érzelem-gazdag, balladai tömörségű egyéni hangvétellel jelenik meg.  Könyvillusztrátori tevékenysége is jelentős, a magyar- és a világirodalom remekműveihez készített illusztrációkat (köztük Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, József Attila, Áprily Lajos, Kassák Lajos, Ilyés Gyula, Déry Tibor művei). Életéről és művészetéről 2010-ben Shah Timor készített filmet Elhagyott szárnyak címmel.

MADÁCH IMRE
(Alsósztregova, 1823.01.20/21. – Alsósztregova, 1864.10.05.)

Érdekességek: ** Madách születésnapja máig sokak számára rejtély. Mivel már másnap, január 21-én megkeresztelték, ez a dátum vonult be a történelembe, ám több okmány és kutató is állítja, hogy valójában január 20-án született a nagy író. Ezt jól bizonyítja nővére egy levele, de maga Madách is ehhez a dátumhoz ragaszkodott.

** Szüleinek ő az ötödik gyermeke. Atyja, idősebb Madách Imre császári és királyi kamarás, gazdag földesúr; anyja, Majthényi Anna, előkelő származású nemesasszony 

** 1860-as évek elején nagy meglepetés érte a magyar irodalmat. Megjelent Madách Imre drámai költeménye: Az ember tragédiája. A remekmű egy csapásra a nemzeti irodalom klasszikusai közé emelte szerzőjét. Több dráma után, 1856 és 1857 között írta meg a művet, melynek egyetlen változata maradt fenn. 1861-ben megmutatta Arany Jánosnak, aki elismerősen nyilatkozott róla és felajánlotta segítségét. Összesen 5718 alkalommal javított a műbe, de ezek többsége helyesírási hiba volt. Végül 1862 január környékén jelent meg az első kiadás, melyet a Kisfaludy Társaság pártoló tagjai kaptak meg. Január 30-án tagnak választották.

** Az ember tragédiájának egyik híres illusztrátora Zichy Mihály volt, aki 1885 és 1888 között – a harmadik szín kivételével – mindegyikhez készített rézmetszeteket. A Tragédiát több, mint 60 nyelvre fordították le.

** Házassága felesége hűtlensége miatt ment tönkre, mely örökre megviselte az írót, aki élete hátralévő részét leginkább anyjával és a mama társaságában töltötte.

** Hat idegen nyelven beszélt: németül, franciául, szlovákul, angolul, latinul és ógörögül.

funzine.hu

ROCKENBAUER PÁL: (Budapest, 1933.01.14. – Naszály, Vác 1987.11.26.)

Természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-biológia-kémia szakáról érkezett a televíziózás világába. Halálának helyszínén – a Naszály északnyugati lejtőjén, nem messze a kéktúra útvonalától – kopjafa, a Vértesben emlékfa, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon pedig az Országos Kékkörnek az az 560 km-es szakasza őrzi emlékét, melyet az …és még egymillió lépés forgatása során bejárt útvonalon alakítottak ki 1989-ben, majd róla neveztek el. Sírjához, amely zarándokhely lett a kéktúrázók körében, minden év novemberének utolsó szombatján emléktúrát szervez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.

ÉRDEKESSÉGEK:

Bejárta a világot, mégis a Magyarországot bemutató filmjei tették az ország tévés hősévé.

** A hatvanas években a Magyar Televízió gyermekosztályán kezdte rovatvezetőként, hozzá tartozott például Öveges professzor műsora, és maga is sokat szerepelt a képernyőn.

** A 73-ban képernyőre került, mindössze 6 ezer dollárból forgatott, mégis nemzetközi elismerést is kapó Napsugár nyomában című film egy 13 részes világjáró sorozat volt. A kis létszámú forgatócsoport eljutott Ausztráliába, Észak- és Dél-Amerikába, Óceániába és többek között az Antarktiszra is, a Föld ökológiai sokszínűségét pedig rendkívül hűen mutatták be.

** 1976-ban nagy lelkesedéssel és elszántsággal készült a következő útjára. Állóképességét sziklamászással, téglával megrakott hátizsák cipelésével, kerékpározással fejlesztette, hogy képes legyen megmászni Afrika legmagasabb pontját, a Kilimandzsárót.

** Sírját a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében találjuk, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt, ahová saját kérésére temették.

turistamagazin.hu

Dr. RAJECZKY BENJÁMIN (Eger, 1901.11.11. – Pásztó, 1989.07.01.)

Magyar ciszterci szerzetes, zenetörténész, népzenekutató, egyházzenész, zenepedagógus, a zenetudományok doktora. Gyermekkorát Egerben töltötte, ahol édesapja a városi szeszgyár gépésze volt. Saját elmondása szerint kisgyermekkorában nagyon megfogta az utcákon végig vonuló katonazenekar rezesbandája. A hatodik osztály elvégzése után Zircre került, ahol novícius lett. 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, majd 1920-ban Innsbruckba kérte magát, hogy folytathassa teológiai tanulmányait.  A teológia mellett belevetette magát a zene és történelem tanulásba is.

Rajeczky a Liszt Ferenc Zenetudományi Főiskola megbízott tanára és a Nemzetközi Népzenei Tanács tagja is volt. Kutatási területe a középkori magyar zenét, a gregoriánt és a magyar népzenét foglalta magában. Gyakorlatilag ő teremtette meg a magyar gregoriánkutatást. Ő kezdte el feltárni és közre adni a középkori magyarországi zeneművészet forrásait. Részt vett a középkori kódexek feltárásában, közreadásában itthon és külföldön egyaránt. Kevesen tudják róla viszont, hogy dunai és balatoni csónaktúrákat is szervezett és iskolai cserkészparancsnok is volt, komolyan síelt és túrázott az Alpokban, a síelés tudományát pedig diákjainak is tanította. 

Rajeczky Benjamin Pásztó város jeles személyisége, a pásztói rendház utolsó perjele.

wikipedia.org

WERBŐCZY ISTVÁN: (Verbőc, 1458? – Buda, 1541.10.13.)

Magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum című törvénykönyv megalkotója. Ő a 16. századi történelmünk egyik legrejtélyesebb alakja.

Érdekességek:

**  Werbőczy nádor Alsópetényben kezdte összeállítani 1504-ben a magyarországi szokásjogot, és rendezte azt a Hármaskönyv lapjaira. A Tripartitum lényege a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása. A templommal szomszédos gránitemlékmű, a Werbőczy-gúla Gyurcsányi Ignác feleségének köszönhető, mely a nádor halálának 250. évfordulójára készült el a családi kriptájuk tetején.

** Csavaros eszű hihetetlenül művelt jogász volt, mindenre kész reneszánsz-karrierista. Bírta a latin, a görög, a német és a magyar nyelvet, tárgyalt Loredano dogéval, X. Leó és VII. Kelemen pápával, fogadta őt V. Károly, teológiai vitába keveredett Luther Mártonnal. Mecénásként segítette Janus Pannonius tíz elégiájának kiadását is.

GLATZ OSZKÁR: (Budapest, 1872.10.13. – Budapest, 1958.02.23.)

Magyar naturalista festő, aki Bécsben és Münchenben folytatott művészettörténeti tanulmányok után 1892-től Hollósy Simon magániskoláját látogatta, 1893-tól pedig a Julian Akadémián képezte magát. 1895-ben rövid időre visszatért Münchenbe, 1896-tól már Nagybányán alkotott és a Rozsály oldalában levő erdésztanyán, az Izvorán is festett magányosan hónapokon át. 1914-1938 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Erőssége az alakábrázolás, a mozgás ábrázolása, a plein air festés, a táj és az ember bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek megörökítése. Korának egyik legismertebb, legnépszerűbb festője volt, akinek mára felkapottsága alábbhagyott…

Érdekességek:

** A festő megkapta 1930-ban a Corvin-koszorú, 1952-ben a Kossuth-díj és 1953-ban a Kiváló művész kitűntetést. Sírja a Farkasréti temetőben van.

** Híres képei, pl.: Est a havason (1897), Fahordók (1898), Birkózó fiúk (1901), Szalmakalapos fiúk patakparton, Az ősz színei (1922), Bujáki menyecske korsóval (1923), Testvérek (1936);

** 1935-ben Buják díszpolgárává választották.  A festőművész, aki közel 30 éven át festett Bujákon az itt készült munkáinak egy részét Bujáknak adományozta, melyek állandó kiállítás keretében tekinthetők meg. A Glatz Oszkár Galéria Nógrádikum.

Szentgyörgyi Albert kalandos élete

“Ritka kivételektől eltekintve az emberek valójában egyedül önmaguk iránt érdeklődnek. Mindenki szükségszerűen saját világának a központja.”

 * A Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Apja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos, majd jószágkormányzó a Terényhez tartozó Kiskérpusztán.

* Nem egy hétköznapi családba született: anyai ágon négy generációra visszamenőleg “feltorlódtak” a kutatóorvosok, apai ágon pedig a 16. századig tudta visszavezetni nemesi származását.

* 1917-ben  szerez orvosi oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen. Ezután sebesüléséig katonaorvosként tevékenykedik az I. világháborúban. Érdekesség, hogy a fronton eltöltött közel két évben arra a következtetésre jut, hogy mindenféle háború teljesen értelmetlen, ráadásul nincs semmi dicsőség a harci halálban. Mindenképpen vissza akar térni a tudományos világba, ezért 1916-ban átlövi a saját (!!) karcsontját egy revolverrel, így ‘háborús sebesülésre’ hivatkozva egy időre elhagyhatja a frontot és folytathatja tevékenységét a laboratóriumban. Először külföldi tanulmányokat folytat, majd 1928-ban hazatér és Szegeden elvállalja a tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetését.

* Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

* A C-vitamin létezéséről tudott ugyan a tudományos világ, a problémát inkább az jelentette, hogy nem tudták meghatározni a vitamin pontos kémiai szerkezetét (a citrom- és a narancslé is igen sok molekulát tartalmaz). Szent-Györgyi addig mellékveséből vont ki egy bizonyos anyagot (amiről kiderült, hogy maga a C-vitamin), de csak akkor sikerült analizálni, amikor Szegeden a paprikát vetette vizsgálat alá. Ekkor állapította meg a C-vitamin pontos kémiai mibenlétét, valamint a gyors előállítási módját is.

* 1942-ben a II. világháború alatt aztán illegális antifasiszta csoportot alapított, 1943-ban pedig Kállay Miklós miniszterelnök beleegyezésével béketárgyalásokat folytatott Isztambulban az angolokkal (kiválóan tudott ugyanis angolul). A németek azonban tudomást szereztek a tervről, így Magyarország kiugrása nem sikerült. Mivel Adolf Hitler személyesen írta alá az elfogatóparancsát, a németek bevonulásakor Szent-Györgyit a svéd nagykövetségen rejtegették. A németek azonban megtámadták az épületet, és a tudóst csak az utolsó pillanatban sikerült kimenekíteni. Szent-Györgyi később “élete csúcspontja”-ként emlékezett erre az időszakra.

* 1955-ben kapott aztán amerikai állampolgárságot. Szent-Györgyinek különben két magyar és két amerikai felesége volt. Utolsó felesége, Marcia Houston 50 évvel volt fiatalabb nála.

* Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át.

* Nagyon szeretett sportolni: lovagolt, teniszezett, úszott, vitorlázórepülő vizsgát tett, és az országban az elsők között sajátította el az autó- és motorvezetést. Motorjával állítólag körbemotorozta egész Európát, 70 évesen pedig még szörfözni is megtanult.

* Élete utolsó évtizedeiben a rákkutatással foglalkozott. Rájött arra, hogy ha búzát és C-vitamint kevernek össze, az képes megölni a rákot, legalábbis az állatokban. Haláláról elterjedt egy legenda, miszerint Szent-Györgyi felfedezte a rák ellenszerét, de mivel nem akart üzletet csinálni belőle, az amerikai kormány eltette láb alól autóbalesetnek álcázva a dolgot. Valószínűleg ez csak egy összeesküvés elmélet, a tudós ugyanis veseelégtelenségben hunyt el 93 éves korában, 1986. október 22-én, a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban.

nlc.hu

Andreánszky Gábor

Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Alsópetény – Nógrád megye, 1895.augusztus 1. – Budapest, 1967. november 20.) botanikus, paleobotanikus. A 20. század első felének egyik legkiemelkedőbb botanikusa, jelentős növényföldrajzi és vegetációtörténeti kutatások fűződnek a nevéhez, ősnövénytani vizsgálataival pedig iskolát teremtett. 1945-től 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Andr.” Tudományos kutatásai során főként florisztikával és növényföldrajzzal foglalkozott, a Mediterráneum (Szicília, Szardínia, Appenninek, Észak-Afrika), valamint az Alpok és a Kárpátok flóráját vizsgálta. Paleobotanikai munkásságának homlokterében a harmadidőszak, azon belül is a miocén kori szarmata emelet növényvilága állt. Nagy figyelmet szentelt a Magyarország területén lévő erdőségek fejlődéstörténetének. Főbb művei: Az éghajlat megváltozásának hatása a növényzetre, Adatok Tunisz és Kelet-Algéria növényföldrajzához, A Földközi-tengervidék növényzetének biológiai spektrumáról, Ősnövénytan. A Magyar Természettudományi Múzeum ősnövény gyűjteményének egy jelentős részét Andreánszky professzornak köszönheti.

wikipedia.org

Érdekességek:  * Andreánszky nemesi családjának eredetét egészen az 1200-as évekig vezette vissza.

* Az elbeszélések szerint az 1950-es évek idején tanúsított „nem megfelelő” magatartása miatt elvesztette egyetemi katedráját (amikor egy ünnepségen nem csatlakozott az állva tapsolók tömegéhez). E cselekedete “megtorlásaként”  áthelyezték őt a Természettudományi Múzeumba. A múzeum nyeresége pedig így egy nagyszerű kutató lett….

* Tanítványai csak “Öregnek” becézték, aki  magát nem kímélve hátizsákkal cipelte be sokszor a Növénytárba a begyűjtött anyagokat.

Rózsavölgyi Márk

Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül, egyes feltételezések szerint 1787 augusztus 14. – Pest, 1848. január 23.) zeneszerző, hegedűművész, a csárdás “atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja. Kereskedő család sarja, tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be. 1837-ben a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) megnyitására (1837. augusztus 22.) “Nemzeti Örömhangok” címmel művet írt. A színház első hegedűse, s zenekarának koncertmestere lett, viszont vándorszínészethez szokott lelke nem találta helyét az állandó kőszínház adta védettségnek, s hamarosan útra kelt. Adott hangversenyeket Pápán, Győrben, Debrecenben, sőt Pozsonyban is.

Érdekességek: * Haláláig szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1844-ben  Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. Emlékét a halálára írott “Vén muzsikus, mit vétettem én neked” – költeményében örökítette meg Petőfi.

* Rózsavölgyi a verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk. Közel 200 eredeti “magyar hangművet” írt, ahogy emlegette dalszerzeményeit. Dalai száma valószínűleg ennél jóval több lehetett, de 1813-ban háza sajnos leégett, kéziratainak ott lévő részei elpusztultak…                wikipedia.org

* Fia, Rózsavölgyi Gyula és Grinzweil Norbert 1850-ben megalapították a Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadót és kereskedést, amelynek máig tartó története a magyar zenekultúra egy jeles fejezete.

Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália Klára) (Bp., 1914. július 17. –  Bp., 1998. október 27.)

Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész volt.

Pályája:

Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. Kezdeti – erős palóc tájszólása miatti – kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban. Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál  töltött, majd 1948–49-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére. 1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a kilencvenes években másodvirágzását élte karrierje. Gyakran foglalkoztatott szinkronszínész is volt, a nyolcvanas-kilencvenes években számtalan idősebb nőalakot formált meg.

Emlékezete:

* Nevét a Madách Színház Tolnay Szalonja őrzi. * 2014-ben a POSZT keretein belül a Magyar Művészeti Akadémia Tolnay Klári-emlékérmet adott át a Madách Színháznak, Huszti Péter és Piros Ildikó színművészeknek. * Mohorán emlékházat rendeztek be és szobrot emeltek tiszteletére. * 2014 Tolnay Klári-emlékév volt, amelynek keretében gálaműsorral ünnepelték a felejthetetlen színésznő születése 100. évfordulóját. * Születésének 100. évfordulójára a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsátott ki emlékére. * 2014-ben díjat alapított emlékére a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület elnöksége. Az első két díjazott, Reviczky Gábor és Vándor Éva.

wikipedia.org

Filmjei: pl.: Hacsek és Sajó, Meseautó, Az én lányom nem olyan, A kölcsönkért kastély, A hölgy egy kissé bogaras, Egy csók és más semmi, Fűre lépni szabad, Pacsirta, Micsoda éjszaka!, A koppányi aga testamentuma….és még sorolhatnánk…számtalan filmben szerepelt…

Színpadi szerepekből is van jócskán…pl.: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Molnár Ferenc: Liliom, Csehov: Cseresznyéskert és a Három nővér, Gorkij: Éjjeli menedékhely, Örkény: Macskajáték, Csiky Gergely: A nagymama;

Érdekességek:

Tudtad-e..hogy Tolnay Klári hitt a reinkarnációban és azt vallotta, hogy előző életében (a 19. század második felében) egy olyan francia apácarend főnöke volt, akik némasági fogadalmat tettek, és csak vasárnaponként beszéltek..? (Az apáca különben 67 évet élt és hógolyózás közben kapott szívinfarktust…)

És hogy  állítólag titkos kapcsolat volt Tolnay Klári és Márai Sándor között…? 1945-ben ismerkedtek meg egymással az író egyik darabjának bemutatóján. Márai az Ismeretlen kínai költő elnevezés mögé bújt, és úgy írt leveleket imádottjának.

Louis Armstrong

Ő volt a huszadik század zenei életének egyik legjelentősebb újítója, a jazz igazi királya. Daniel Louis “Satchmo” Armstrong különben New Orleans egyik szegénynegyedében (Louisiana) született és a híres-hírhedt Storyville-ben nőtt fel elég nagy szegénységben, piszokban és zajban. 1912-ben javítóintézetbe is került balhéi miatt. Itt viszont nagy szerencse érte,  mert az intézményben tanult meg hangszereken játszani és itt fejleszthette ki egyedi előadásmódját. Hamar kiderült róla, hogy igazi csodagyerek. Több zenekara volt (Hot Five, Hot Seven…) és rövid ideig klubtulajdonos is volt. A 1930-as években a kornettet trombitára cserélte. Az idő múlásával azonban arcizmai lazultak, ekkor döntött úgy, hogy áttér az éneklésre. Valószínűleg mindenki ismeri híres slágerét, a “What a wonderful world” c. számot.

Érdekességek:

* Tudtad-e, hogy  a “scaténeklés” a legenda szerint Louis Armstrong „találmánya”? A scat a jazz egy alfaja, ahol az énekes vokális improvizációkkal gyakorol. A műfaj jellegzetessége a szótagok gyors, szaggatott előadásmódja. Az egymást követő szótagokat az előadó a szavak értelme nélkül fűzi össze, úgynevezett vakszöveget hozva létre.

* és azt, hogy Armstrong azt vallotta, hogy 1900. július 4-én látta meg a napvilágot /s ekkor is tartotta egész életében a születésnapját/, viszont halála után kiderült /a fellelt dokumentumokból/, hogy valódi születési dátuma  mégis 1901. augusztus 4-e volt?

* Louis Armstrong a Queens-i Flushing Temetőben van eltemetve, New Yorkban.

Edvi Illés Ödön (Tolmács, 1877.márc.23. – Bp., 1946. jún.5.)

Székesfővárosi ipariskolai tanár, festőművész, a tudósportrék festője, meteorológus.

Középiskolái befejezése után a budapesti Magyar királyi Tudományegyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, majd 1896-ban, 19 évesen az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézethez került, ahol előbb tiszteletbeli, 1899. március 1-től pedig öt hónapig mint fizetett kalkulátor dolgozott az intézetnél.  Alig volt 22 éves, amikor váratlanul hátat fordított a meteorológiának. A festészet felé fordult. Münchenben, Párizsban lett festőművész növendék. Külföldi tanulmányaiból hazatérve hamarosan ismert művésszé vált, több kiállításon is részt vett, Téli táj című festményét pedig a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg. Az első világháború után főként tájképeket festett, elismert festő volt. Alkotásainak jellemzői a lágy, összemosódó pasztell színek voltak. Később a Meteorológiai Intézet megrendelésére elkészítette az első igazgató, Schenzl Guidó (egyébként szorgalmas amatőrcsillagász), Konkoly Thege Miklós, majd a következő igazgatók: Steiner Lajos, Róna Zsigmond, Fraunhoffer Lajos és Réthly Antal portréit. Ezek a képek az Intézet tanácstermét díszítették. Sajnos az első két kép súlyosan megsérült, a harmadik megsemmisült a második világháború során. Edvi Illés Ödön nem sokkal élte túl Budapest ostromát. 1946. június 5-én halt meg Budapesten. Tolmácson a családi sírboltban van eltemetve. Több műve található a Magyar Nemzeti Galéria és az esztergomi múzeum gyűjteményében. Ismertebb képei: Havas táj, Homonnai csatakép, Őszi ragyogás, Kapuban, Balatoni látkép Badacsonnyal, Capri, Kora ősz, Velence, Gőzhajó, Szieszta….

www.wikipedia.org

Radnóti Miklós: /1909. május 5.-1944. november 9./

A pont 110 éve született költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Alig 35 évnyi élete alatt a magyar irodalom legszebb műveit alkotta. A Nyugat harmadik nemzedékének lírikusaként költészetét az avantgárd – elsősorban az expresszionista – öröksége és az újklasszicista verseszmény határozták meg. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. Budapesten, egy zsidó családban született és életét jelentősen befolyásolta az a tény, hogy születésekor édesanyját és ikertestvérét elveszítette. Erre a traumára utal az Ikrek hava című prózai munkája is. Alig 12 éves korában, 1921-ben édesapja, Glatter Jakab – aki egészen addig kereskedőként tartotta el családját – szintén elhalálozott, így nagybátyja, Grosz Dezső neveltette. Budapesten tett kereskedelmi iskolai, majd gimnáziumi érettségit. Később, 1927-28-ban a csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari főiskoláján tanult. Ezután barátaival együtt indította el az 1928 című folyóiratot. 1929-től kezdve már csak Radnóti néven publikált. Ekkoriban változtatta meg ugyanis vezetéknevét /születési neve: Glatter Miklós/, a sokkal magyarosabb hangzású Radnótira. Választása mögött az a tény állt, hogy apai nagyapja a felvidéki (Gömör vármegyében fekvő) Radnóton született. A falu neve ma Nemesradnót. Első verseit a Jóság című antológiában és többek között a Kortárs, a Nyugat, a Népszava, a Szocializmus, a Munkás Kórus, a Munka és a Valóság című folyóiratokban publikálta. 1930 tavaszán, Budapesten jelent meg első kötete, a Pogány köszöntő a Kortárs kiadásában. 1931 július-augusztusában Radnóti Párizsban tartózkodott. Később még két alkalommal járt a francia fővárosban. 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták, doktori értekezésének címe ” Kaffka Margit művészi fejlődése”. Ezután készítette el francia szakdolgozatát, Így szerezte meg 1935-ben a tanári oklevelet. Radnóti 1935. augusztus 11-én kötött házasságot, a szerelmes verseit már kora ifjúságától ihlető Gyarmati Fannival /még középiskolás korában – 1926 őszén – ismerkedett meg vele: mindketten ugyanahhoz a tanár házaspárhoz jártak külön matematikaórákra/. A költő múzsáját Fifinek becézte. Házasságuk nagyon boldog volt, rajongásig fokozódó, áhítatos nagy szerelem. Szerelmes verseit a Virágének című kötete tartalmazza.

Radnóti Miklós 1943-ban tért át a katolikus vallásra, mely abban az időben számos zsidó származású íróra jellemző volt az antiszemitizmus miatt . A 40-es évek elején
besorozták őt a Magyar Hadseregbe, de zsidó lévén fegyvertelen munkaszolgálatra (munkaerő zászlóaljhoz) osztották be. Először az ukrán frontra vezényelték, majd a
Szerbiába, a Borban lévő rézbányákhoz. Végül 1944. augusztusában, a Josip Tito által vezetett jugoszláv partizánok Radnóti csoportját, a 3200 főből álló magyar
zsidó csoportot kényszermenetelésre kényszerítették Magyarország középső része irányába. A menetelés során az emberek többsége meghalt, köztük Radnóti Miklós
is. Annyira legyengült ő is, hogy aztán Abda község határában 21 társával együtt tarkólövéssel kivégezték. Ma, az út mellett egy szobor jelzi halálának emlékét. 18
hónappal a halála után a tömegsírt exhumálták, és Radnóti Miklós kabátjának első zsebében megtalálták azt a kis noteszét, melybe utolsó lírai és szívbemarkoló
verseit írta /barátjának, Lorsi Miklósnak dedikálva/. Radnóti Miklós teste ma a Kerepesi úti temetőben nyugszik. Többek között Salgótarjánban is van szobra, a Főtéren, ami Varga Imre alkotása.

Híres művei közül egy pár:
Pogány köszöntő (1930)
Újmódi Pásztorok éneke (1931)
Lábadozó szél (1933)
Újhold (1935)
Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
Meredek út (1938)
Ikrek hava – Napló a gyerekkorról (1940) Naptár (1942)
Tajtékos ég (1946)
Bori notesz (1970)

Mikszáth Kálmán

1847. január 16-án Szklabonyán (Nógrád vármegye) született, és 1910. május 28-án halt meg Budapesten. Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő volt. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született, Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású Veres Mária evangélikus vallású szülők fiaként. A család a nevét „Mixadt” alakban írta egészen a XIX. század kezdetéig. Érdekesség, hogy maga az író a család nemesi eredetét Apafi Mihály erdélyi vajdához vezette vissza, s még előnevet is kreált hozzá: „kiscsoltói”. Mindez azonban inkább a lebilincselő történetmondó fejéből pattanhatott ki, a valóságban ezeket az információkat nem sikerült semmivel alátámasztania. Szintén érdekesség, hogy Mikszáth anyjának a családja is rendszerint összekeveredik a soproni illetőségű farádi Veres családdal, amelyhez tartozott később Veres Pálné, az Országos Nőképző Egylet megalapítója. Ezt a tévedést is részben az író táplálta, aki a valóban nemesi származású anyja családját a farádi Veresekkel egy tőről fakadónak vélte. Tény, hogy az Ebecken és környékén élő Veres család mellett a farádi Veres családnak is voltak felmenői a környéken, a két család ugyanakkor a rendelékezésre álló – hiányos – adatok alapján úgy tűnik, hogy nem azonos. Több helyen tanult, de iskolái befejeztével visszatért Nógrád megyébe, ahol 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. Itt alkalma volt közvetlen közelből is tanulmányoznia a vármegye uraságait. 1872-ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az Igazmondó, Szabad Egyház, Fővárosi Lapok és a Borsszem Jankó. 1873. július 13-án feleségül vette Mauks Mátyás leányát, Mauks Ilona Máriát. Nehéz körülmények között éltek, és ezért Mikszáth el akart válni feleségétől, mert azt gondolta, hogy rendes jövedelem nélkül nem méltó a feleségéhez. Ilona nem akart elválni, ezért az akkor még sikertelen író azt hazudta neki, hogy mást szeret. Végül 1878-ban váltak el. Miután Mikszáthnak rendes jövedelme lett, 1882-ben újra összeházasodtak. Házasságukból három fiúgyermek született: Kálmán, Albert és János. Albert fiának leszármazottai ma is élnek. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők az írásaiból sok részt egyszerűen kihúztak. A Pesti Hírlaphoz került először, és ott eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múltán karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkeresettebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt neve jelzése nélkül, igen gyakran “Scarron”, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte. Számtalan híres novellája van, ezek közül az egyik
leghíresebb a Szent Péter esernyője. (www.wikipedia.org)
* Érdekesség, hogy Theodore Roosevelt annyira élvezte a Szent Péter esernyője című regényét, hogy az 1910-es európai körútja alatt elment meglátogatni Mikszáth
Kálmánt, hogy kifejezze csodálatát.
* Külföldön Jókai Mór mellett Mikszáth Kálmán volt a legismertebb XIX. századi magyar regényíró.
* A Mikszáth művészetében is nagy szerepet játszó anekdota, anekdotikus elbeszélés a XX. század népszerű modern szerzőinek /a cseh Bohumil Hrabal, Milan Kundera, a kolumbiai Gabriel García-Márquez vagy akár a magyar Esterházy Péter/ elbeszélő műveiben is jelentős /újra/.

* Mikszáth főbb munkái:
Nibelungok harca (1873)
Tündérvilág (1875)
Tót atyafiak (1881)
A jó palócok (1882)
Az apró gentry és a nép (1884)
A titokzatos fekete láda (1884)
A két koldusdiák (1886)
A beszélő köntös (1889)
Szent Péter esernyője (1895)
Beszterce ostroma (1895)
Az új Zrínyiász (1898)
Különös házasság (1901)
A fekete város (1911)

Sárkányölő Szent György

Ezerhétszáz évvel ezelőtt élt egy katona, akinek valódi élettörténetét rég elmosta az idő, de legendája kitörölhetetlenül él az utódok emlékezetében.

A legenda szerint Silena város közelében lévő tóban lakott egy mérges sárkány, amely az ellene vonuló fegyveres népet többször megfutamította. A polgárok elhatározták, hogy napi két juhot feláldozva távol tartják a várostól. Ám a juhok elfogytak, és a szörnycsapás elkerülésére immár naponta egy embert küldenek áldozatul a sárkánynak.
Sorsot vetettek egymásra, és senki sem vonhatta ki magát alóla. Amikor már majdnem kihalt a város, a király leányára esett a választás. Sorsába beletörődve ment a tóhoz, amikor György katona épp arra lovagolt. A leány elküldte a lovast, de ő nem tágított, részleteiben akarta megtudni, hogy mi zajlik a tónál. A leány mindent elmesélt, és György ezt mondta: “Ne félj, segítek rajtad Krisztus nevében”.

A sárkány a szokott időben kijött a tóból, és el akarta ragadni a királylányt, ám György lovára fölpattanva szembe került vele, és zászlós lándzsájával olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor derékövét a lánnyal ráköttette a sárkány nyakára, és a sárkány, mint egy szelíd kutya, úgy követte pórázon Györgyöt és a királylányt a városba. A város népe rettenetesen megijedt, ám György ezt mondta nekik: “Ne féljetek, az Úr küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak titeket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt.” Ettől a lelkesítő szózattól megindulva a király és népe megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját és megölte a sárkányt. Ugyanott, ahol ez az eset történt, templomot építettek, az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott a forrás vizéből.

Forrás: erdelyben.info

II. RÁKÓCZI FERENC: (1676.márc.27. Borsi – 1735. ápr.8. Rodostó)

Magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, egyben Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona második gyermeke.

Tudtátok, hogy az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította?

II. Rákóczi Ferencet 315 éve, 1704. július 8-án Gyulafehérvárott választották erdélyi fejedelemmé (ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget…) és egy évvel később, 1705. szeptember 17-én Szécsényben lett vezérlő fejedelem, az ország vezetője (“dux & princeps” cím). Az ünnepi eseménysor egészen 2020. szeptember 17-ig tart.

Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is voltak erdélyi fejedelmek.

Harca ugyan nem érte el a kívánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, személyét és szabadságharcát számos legenda őrzi. Alakja a magyar szabadság és a végsőkig kitartás szimbóluma lett, legfőképpen azért, mert az önkéntes száműzetést is vállalta ügyéért. Rövid ideig Lengyelországban majd Franciaországban élt. 1717-ben került Törökországba, Rodostóba. Itt élt kevés kísérőivel 1735-ben bekövetkezett haláláig. Hamvait 1906-ban a Kassai dómban helyezték örök nyugalomba.

Érdekességek:

* Magyarországon két település őrzi a fejedelem nevét (Rákóczifalva és Rákócziújfalu). Számos városban neveztek el róla közterületeket és intézményeket (pl.: Bp. – Rákóczi út, Miskolc – könyvtár, Szikszó – kórház, Rodostó – sugárút).

* Arcképe a papír 500 forintosra került.

* Nevét őrzi a nemzeti induló, a Rákóczi-induló.

* Találunk még az országban róla elnevezett forrást (Rákóczi-forrás – Mátrafüred), fát (Romhányban, Bácsborsód határában, Parádfürdőn), túrát (Rákóczi-túra – Zemplén-hegységi jelvényszerző túra).

* Sokan II. Rákóczi Ferenc fiának tartják Európa rejtélyes emberét, a misztikus Saint-Germain grófot. 

Forrás: www.irodalmilap.net

ZENTHE FERENC 

(született Rameshofer): (Salgóbánya, 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.)

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze.

Édesapja bányamérnökként dolgozott a Rimamurányi Vasmű Rt. salgói szénbányáinál. Édesanyja a helyi nőegylet vezetője volt egy időben. A kis Ferenc 10 éves volt, amikor a család Budapestre költözött. Egerbe járt internátusba, később Nyíregyházán érettségizett. Beíratkozott az önképzőkörbe.

Négy szemesztert végzett a közgazdaság-tudományi karon, de otthagyta a Színművészeti Akadémiáért. 1941-ben a Színművészeti Akadémia hallgatója lett . 1942-ben másodéves volt, amikor behívták katonának és a világháború után nem folytatta a színiakadémiát, hanem Pécsre szerződött (1945 – Pécsi Nemzeti Színház). Majd két évad után a győri Kisfaludy Színház , 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja lett. Végül, 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze. Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tengerben. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült. Szinkronhangként is bizonyított. Pályája kezdetétől a közönség szeretete övezte.

Legismertebb filmjei:

* 1953 – Rákóczi hadnagya

* 1954 – 2X2 néha 5

* 1964 – A Tenkes kapitánya

* 1966 – Princ, a katona

* 1967 – Tüskevár

* 1968 – Egri csillagok

* 1968 – A beszélő köntös

* 1968 – Bors (filmsorozat)

* 1970 – Rózsa Sándor

* 1971 – Hahó, Öcsi!

* 1971 – Jó estét nyár, jó estét szerelem!

* 1971 – A fekete város

* 1987-1999 között a Szomszédok című teleregény egyik szereplője (Taki bácsi). A sorozat 1999. december 30-án a 331. résszel fejeződött be.

Számos díjban, elismerésben részesült. Pl.: 1954 – Jászai Mari-díj, 1968 – Jászai Mari-díj, 1975 – A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, 1984 – Filmkritikusok díja, 1989 – A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, 1995 – Színházi aranygyűrű, 1995 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1997 – Kossuth-díj, 1997 – Nógrád megye díszpolgára, 1998 – Örökös tagság a Halhatatlanok Társulatában, 1999 – Csillagok Falának-tagja, 2000 – Siklós díszpolgára, 2003 – Salgótarján díszpolgára.

2005-ben a nemzet színészévé választották. Ugyanebben az évben az MTA Magyar Örökség-díjjal tüntette ki. Az indoklás „sokoldalú emberábrázolás”-át emelte ki.
2006 július 30-án nyolcvanhat évesen hunyt el hosszú betegség és kórházi kezelés után tüdőgyulladásban. Sírja: Budapesten, a Farkasréti temetőben van.

Érdekességek:

* Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futó A Szabó család című rádiós telenovellájában is. (Ez volt Európa leghosszabb életű családregény-szerű rádiójátéka).
* 2007-ben szülőfalujában, Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére.
* 2007-ben teret neveztek el róla Siklóson.
* Vett egy telket Balatonszepezden, ott töltötte a nyarakat. Két nagy szenvedélye volt: a lovaglás és a vitorlázás.

* A salgótarjáni színházat is róla nevezték el.

Forrás: wikipedia.org

FESTŐ, SZOBRÁSZ, GRAFIKUS, RÉZMETSZŐ 1950-ben született. 14 évesen már művészeti anatómiát, különféle művészeti technikákat tanul. 1964–1970-ig Szász Endre tanítványa volt, 1975-től tagja a Fiatal Művészetek Stúdiójának. 1980-ban felvételt nyer a Rézkarcoló Művészek alkotóközösségébe, olyan neves művészek támogatásával, mint Hincz Gyula, Kass János, Würtz Ádám. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja 1982 óta. 1980 óta állít ki külföldön, utolsó kiállítása Bécs, 2014-ben. Művészetét a szürrealizmus ihleti, témái embercentrikusak. A karakterek megformálása, az emberi belső tulajdonságok, jellemvonások éles és pontos bemutatása a koroktól és határoktól független ábrázolás üzenetét küldi a nézőnek. Témaválasztásának csak belső értékítélete szab határt. Szimbólumokat használó, figurális, koloristafestő. Grafikus és rézmetsző, gazdag mesevilággal. Méteres szobrait márványból faragja. Szobraiból nemritkán mitológiai történetek köszönnek vissza. Az ékkőfaragások kristályokból, féldrágakövekből készülnek. Nagyságuk milliméterben mérhető. A pici alakoknak csupán a körvonala létezik, belsejük egy apró lyukon keresztül lett eltávolítva. Szobrok, melyek a kristály anyagán belül virtuálisan léteznek. Egészen különleges adottság, hogy a nehéz márványhoz szokott kéz légiesen könnyed grafikai alkotásokra képes, millimétert sem téveszt a kristályfaragásoknál. Kiemelkedő sikerrel mutatkozott be és nyert díjat több külföldi kiállítóhelyen Stockholmtól Brüsszelig, Barcelonától Washingtonig, Frankfurttól Bécsig. Néhány jelentős külföldi művészeti elismerése: Washingtonban Georgetown Gallery University Grand Prize díjat, New Yorkban Madison Prize díjat, Baltimorban Surrealism in Europe Golden Prize díjat kapott. Művészeti anatómiát is oktatott Németországban és Ausztriában. 2018-ban a Nógrád megyei Príma-gálán művészet kategóriában ő kapta meg a Príma-díjat. Forrás: kgm.hu

Őslénykutató (paleontológus), politikus, geológus, régész A Kubinyiak az egykori Nógrád vármegye nemesi családjai közé tartoztak. Ferenc 1796 márc.21.-én született a mai Szlovákiához (akkor még Nógrádhoz) tartozó Videfalván. Azt lehet tudni róla, hogy 78 éves korában, 1874 márc.8.-án halt meg, de mindmáig nem ismert hol nyugszik…. Jogi tanulmányokat végzett, többször járt külföldön is. A Magyar Földtani Társulat elnökévé választotta, mely tisztet több évig töltötte be. Jelentős politikai és közéleti szereplése mellett életpályája során számos tanulmánya látott napvilágot. Ezek leginkább a geológia, paleontológia (pl.: Őslénytani adatok Magyarországról) és az archeológia témakörből kerültek ki, de kéziratban is maradtak hátra jegyzetei, melyek az MTA kézirattárában találhatók. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Nagyon fontos megemlíteni róla, hogy ő fedezte fel az ipolytarnóci kövesedett ősfenyőt, ő az, aki leírta a salgói és somoskői bazaltformációkat, de ezenkívül foglalkozott a szinóbányai vas- és üveggyár történetével is. Az ő nevéhez fűződik továbbá Kisterenye-Hársas, Karancslapujtő-Pókahegy lelőhelyek ásatása.