FEBRUÁR – “BÖJTELŐ HAVA” – “TÉLUTÓ” – “JÉGBONTÓ HAVA”

A hónapot Februa (vagy Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el. Mások szerint Februusról, a megtisztulás római istenéről. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: böjt előhava (vagy böjtelő hava). A székely naptár szerint: jégbontó hava. A  18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át, a meteorológusok Télutóként tartják számon. A történelem során háromszor volt február 30-a is. (Svédországban és a Szovjetúnióban) A tavasz legelső “hírnökei”: a krókusz (vagy sáfrány), a korai lonc, a hófény, a téltemető, a hóvirág, nőszirom, százszorszép.

FARSANG:

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, mely a vízkereszt utáni naptól hamvazószerdáig tart. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a „farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál). Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a busójárást.  Előtte, a kövércsütörtök a sonka és kocsonyafőzés-, és a vendégjárás ideje. Péntek pedig a készülődésé. Utána kedd már a “sonkahagyó”, szerda a “csendes hamvazó”, az a böjt hivatalos kezdete. A magyar farsangi időszámítás azonban engedékenyebb, torkos vagy zabálócsütörtökig tart, mert ételt ki nem dobtak.

Érdekességek: ** Több községben, főleg az őrségi és a Gyöngyös menti falvakban – ha farsang idején nincs esküvő – mókalakodalmat, álesküvőt tartanak, rönkhúzást rendeznek. ** A szegényebb rétegek között elterjedt volt az a nézet, hogy az éjszakák azért hosszúak télen, mert a Nap egyre gyengébb. Éppen ezért szertartásokat rendeztek a Nap megsegítésére, hogy az hamarosan erőre kapjon és melegével elűzze a hideget. Bevett szokás volt például az, hogy esténként óriási, égő kerekeket gurítottak le a dombon, ami természetesen a Napot szimbolizálta és meggyőződésük szerint támogatta annak erejének visszaszerzését. ** Nagy-Britannia és Írország: Elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát. Van, ahol tömegfutball  van ezen a napon.

wikipedia.org

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA – TÉLHÓ – FERGETEG HAVA

Az év első hónapja január, Janustól  (kapuk és átjárók istene) a rómaiak kétarcú istenéről kapta a nevét. Azt gondolták róla, hogy egyik arcával a múltba tekint, a másikkal a jövendőt köszönti. Őt tartották az égboltozat istenének is, aki reggel megnyitja az ég kapuit, este pedig bezárja.

A népi kalendárium szerint január neve tehát Boldogasszony hava. A 18.  században a magyar nyelvújítók a januárnak a Zúzoros nevet adták. Ősi magyar nevén (székely naptár szerint) Fergeteg hava. A meteorológusok Télhóként tartják számon. Az Avisurák szerint Medvetor hava.

Érdekességek:

** 1042 januárjában olyan hideg volt, hogy az állatok megfagytak az istállóban, a vetés elfagyott a földeken, emiatt szörnyű éhínség következett be.
** 1327-ben épp ellenkezőleg, olyan enyhe volt az év kezdete, hogy a gyümölcsfák január végén kivirágoztak, és pünkösd napján már arattak.
** Szörnyű hidegről szól a krónika 1485-ből, amikor Mátyás király Bécs ellen hadakozott. Akkor januárban a katonák tömegesen fagytak meg.

gyogyhirek.hu

VÍZKERESZT: (jan.6.)

Ezzel a nappal véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik a farsang, a hamvazószerdáig tartó több hetes, változó hosszúságú időszak. Vízkereszt napján Jézus megkeresztelkedését (a Jordánban) ünnepeljük.

E nap egyben a házszentelés időpontja is. A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy  más néven koledára  már Mátyás király idejéből is van adat. Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a  rokonok.

Az első eset, amikor Jézus magával vitte a tanítványokat, a kánai menyeg­ző volt. A tanítványok számára meglehetősen különösnek hatott és attól, amit Keresztelő János a Messiásról prófétált, nagyon elütött. Az új tanító­mester egészen más volt, mint ahogyan elképzelték. Jézus ugyanis az örömünnepeket sem kerülte el.  A menyegző jelenete az a bibliai csodatétel, amelyben Jézus a vizet a násznép számára borrá változtatta. 

Ebben az ünnepben jelenik meg tehát a három szentírási szakasz (a kánai menyegző, valamint a napkeleti bölcsek látogatása a kis Jézusnál).

OKTÓBER – “ŐSZHÓ” – “MINDSZENT HAVA” – “MAGVETŐ HAVA” – “REFORMÁCIÓ HÓNAPJA” – “MUSTONOS” – “RÓZSAFÜZÉR HÓNAPJA” – “HALAK /BEGYŰJTÉS/ HAVA”

Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. * A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. * A katolikus egyház októbert a rózsafüzér hónapjának (október 7.: Rózsafüzér Királynője, az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja – hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért) tekinti. A népi kalendárium * Mindszent havának nevezi, a * protestánsok pedig gyakran a reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét). A * székely naptár szerint Magvető hava. * Eleink (az Arvisurák szerint) a Halak (Begyűjtés) hava.

Jellegzetes eseményei a hónapnak a kukoricafosztás és a szüret. Az állatok közül a sün és a rágcsálók: a mókus, a hörcsög, a pele és az ürge ilyenkor nagy gyűjtőmunkába kezdenek. Bogyókat, gyümölcsöket, makkot és egyéb terméseket, valamint bogarakat, lárvákat keresnek és kitartóan, szorgalmasan hordják odújukba, föld alatti üregükbe, hogy a téli napokon ne kelljen kijönniük és nyugodtan tudják (hosszabb-rövidebb ideig) téli álomra hajtani a fejüket.

A hónap virága a körömvirág. A fagyok beálltáig virágzik. A középkorban gyógyító csodanövénynek tartották, amúgy egyik legsokoldalúbb gyógynövényünk. Egyéb nevei: kenyérbélvirág, gyűrűvirág. Az orvosi körömvirágot régen májbajok, bélzavarok esetén alkalmazták, de emellett élénkítő és görcsoldú hatású. Használják asztmánál, köhögésnél, álmatlanságnál, szívdobogásnál és szorongásos állapotnál is. Gyulladásgátló, antibakteriális, fertőtlenítő hatású.

Szokták mondani, ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz. A fákat is érdemes figyelni, mert ha a fák levelei sokáig és nehezen hullanak le, nagy tél lesz.

Jeles történelmi események:

** 1849. október 6-án kivégezték a tizenhárom aradi vértanút.

** 1648. október 11-én vette át a hatalmat II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (ur. 1648-1660), I. Rákóczi György (ur. 1630-1648) és Lorántffy Zsuzsanna legidősebb fia, akinek uralma elsősorban balszerencsés lengyel hadjáratáról és az azt követő török-tatár dúlásról maradt emlékezetes. Rákóczi kalandor politikája következtében Erdély csillaga az 1650-es évek végén mindörökre leáldozott, ezzel együtt pedig a fejedelemség szuverenitását és mozgásterét is nagymértékben elveszítette.

** 1479. október 13-án a kenyérmezei csata napja volt, melyben I. Mátyás király (1458–1490) seregei legyőzték a portyázó török és havasalföldi hadakat. A győzelem eredményeként a törökök egy jó ideig nem vállalkoztak hasonló mértékű betörésre.

** 1869. október 16-án, kútásás közben találták meg William Newell farmján a „Cardiffi Óriás” megkövült testét, mely több mint 3 méter magas volt, és 1356 kilogrammot nyomott. A nem mindennapi lelet felfedezésének híre számos – egymással rivalizáló – befektetőt és több ezer turistát vonzott a New York állambeli városkába, ám egy George Hull nevű dohánykereskedő vallomása nyomán csakhamar kiderült, hogy a Cardiffi Óriás valójában csak egy volt az amerikai történelem számos átverése közül.

** 1797. október 22-én hajtotta végre első ejtőernyős kísérletét a francia Andrés-Jacques Garnerin, aki a párizsi Parc Monceau felett, majdnem 1000 méteres magasságból vállalkozott a vakmerő zuhanásra. Garnerin – bár előtte mások is használtak már ejtőernyő-szerű alkalmatosságokat – ezen a napon történelmi jelentőségű tettet hajtott végre, hiszen előtte soha senki nem próbálkozott hasonlóan merész ugrással, ráadásul ő volt az első, aki merevítés nélküli ejtőernyővel nézett farkasszemet a rettentő mélységgel.

** 1929. október 24-én volt az ún. „fekete csütörtök”, melyet a nagy gazdasági világválság (1929–1933) kiindulópontjának is szokás jelölni.

rubicon.hu

SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY HAVA – ALMASZÜRET HAVA – VÁLTOZÁS HAVA

Az év 9. hónapja a Gergely-naptárban és 30 napos. A régi római naptárban a 7. volt, innen ered a neve. Nálunk egykor Szent Mihály havának is hívták.
Ebben a hónapban – szeptember 23-án – kezdődik az északi félgömbön, ahol mi is élünk, az ősz. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A természet gyümölcsöket érlel (szőlőt, szilvát, almát, körtét, diót, mogyorót, gesztenyét) ökörnyálat úsztat és néhány különös virágot fakaszt: ilyen a kikerics, az iringó, vagy a leginkább ismert őszirózsa. Ősz elején még kapunk egy kis „ráadást” a nyárból. Ezt az időszakot „indián nyárnak” vagy a „vénasszonyok nyarának” is nevezik. Ez a jó idő még kint tartja a szúnyogokat, legyeket, darazsakat, tücsköket, lepkéket.

Szeptember 29. / Mihály nap:

** Európa szerte ismert pásztorünnep. Behajtják az állatokat a faluba. Megkezdődik az őszi vetés. ** Azt mondják ilyenkor szakad meg a fű gyökere, megszűnik a mézelés és a halak is a víz fenekére húzódnak. ** A Mihály-napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelez.

gyogyhirek.hu

ÉRDEKESSÉGEK:

** Szeptember 28-án ünneplik a Cseh Köztársaságban a cseh államalapítás napját. Ezen a napon halt meg ugyanis I. (Szent) Vencel (Václav) fejedelem, aki a modern Csehország megbecsült fő védőszentjének tekinthető.
Egyben a szőlők és szőlőhegyek patrónusa.

** 1698-ban a hónap ötödik napján Nagy Péter orosz cár adót vetett ki a szakállra. Ez egy meglehetősen egyedi módszere volt a kincstár bővítésének.

** Az Avisurák, vagyis a rovásírással készített, a magyarok és a hunok krónikájaként emlegetett emlékek szerint szeptember a székely-magyar kalendáriumok szerint a Föld Anya hónapja is volt egyben. + A változás hava a másik elnevezés, mivel ilyenkor aratják le a termést és vetik el az újat. A rovásírással készült táblák alapján szeptembert Almaszüret havaként is emlegetik.

** Szeptember hetedike a braziloknak egy emlékezetes nap, náluk ez a függetlenség napja, ugyanis ekkor vált függetlenné Brazília Portugáliától.

Augusztus – Kisasszony hava – Újkenyér hava

Augusztus, az év nyolcadik hónapja „fejedelmi hónap”: Augustus római császárról kapta a nevét. A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus:Hévenes. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Iulius Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. A csillagok is – legalábbis a hullócsillagok – ilyenkor vannak elemükben. Csillaghullás mindig van, de augusztus 9-14. között halad át a Föld azon a hatalmas meteorrajon, amely a Perszeusz csillagképben szokott feltűnni, és látványos hullócsillag áradat szemtanúi lehetünk látcső nélkül is. A csillaghullás a tudomány által pontosan meghatározható jelenség. A világűrnek ezek a „vándorai” a meteorok, szétrobbant égitestek maradványai. A meteoritoknál viszont jóval nagyobb hullócsillagok is vannak: a tűzgömbök. A tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét. A Föld légkörébe érkező meteorok esetén átlagosan minden ezredik számít tűzgömbnek.  wikipedia.org

Érdekességek:

1. ** Augusztus 7: Szent Donát nap:

Arezzói Szent Donát számos borvidék, a szőlőskertek, szőlősgazdák  védőszentje. Ünnepnapja: agusztus 7. Különösen az elemi károk (villámcsapás, jégeső) ellen fohászkodnak hozzá. Kultusza a rajnai borvidéken a legerőteljesebb, de Magyarországon is vannak hagyományai. Legendája: Donát ókeresztény püspök volt, aki a közép-itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártírhalált. Legendája szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. A kehely darabjai rövidesen összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték; a kísérő papot villámcsapás érte, ám semmi bántódása nem esett. wikipedia.org

2. ** Augusztus 10: Lőrinc nap:

Szent Lőrinc a katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike, a III. században halt vértanúhalált. Valószínűnek tartják, hogy II. Sixtus pápa diakónusa volt. Amikor a pápát elfogták, rábízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza szét az egészet a szegények között. Lőrinc a kapott feladatot elvégezte, ezért kegyetlenül megkínozták, de még a fogságban is a betegeket gyógyította, a megtérteket megkeresztelte. Egyes vélekedések szerint elevenen elégették, a máglyán is a bűnös világot siratta.
A szegények, a könyvtárosok, a tűzoltók, a tűzzel dolgozó pékek és cukrászok tekintik pártfogójuknak. Az égési sebek, láz, szemfájás enyhítésére is hozzá lehet fohászkodni. rfmlib.hu 

* Több időjárással kapcsolatos regula is kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyek már azt jelzik, hogy a nyárnak lassan vége lesz. Szegeden azt tartják, hogy a fák Lőrinc napjától már nem fejlődnek tovább ebben az esztendőben. A népi hiedelem szerint az utolsó nap, amely alkalmas fürdésre, mert már hideg lesz a víz. Sokak szerint e naptól már nem ízletes a dinnye, mert Lőrinc belepisilt a dinnyébe. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget.  Ha pedig esik, és még a kerékvágásban is megáll a víz, lesz bőven szőlő, gyümölcs. A szép idő csodás, hosszú őszt jelez.

3. ** Palió

Eredeti, középkori jelentése festett, vagy hímzett bársony-, vagy selyemkendő, melyet a lovagi torna győztese elnyert. A világban ma ez a szó egyetlen versenyt jelöl, a híres sienait, míg a sienaiaknak a Palio az a Madonnának ajánlott festett selyemzászló, melyet a híres verseny végén a győztes városnegyed elnyer. A verseny igazából egy gyorsasági lovasverseny. Látványossága leginkább abban rejlik, hogy a versenyzők a három -közel ezer méteres – kört a város lezárt főterén futják. Ez azonban a szó egyszerű, kis nyelvészeti kutatást igénylő magyarázata. Azt már sokkal nehezebb – ha nem lehetetlen – leírni, hogy a jelenség mit takar. Lokálpatriotizmust? Hagyományőrzést? Szenvedélyt? Versenyszellemet? Egyiket sem, vagy talán mindet egyszerre. Nem tudom, van-e a világon még egy olyan hely, ahol ilyesfajta jelenség fellelhető. A sienai embernek a Palio maga az élet, a beszívott levegő, a város törvénye, melynek szellemében éli életét születésétől kezdve, az év 365 napján. A Paliót a szigorúan vett versenynapot – évente kétszer rendezik meg: július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján, és augusztus 16-án, Mária mennybevétele ünnepén. A legmozgalmasabb és izgalmasabb a két dátumot megelőző négy felkészülési nap, az elsők között történik pl. a sorsolás. A lótulajdonosok jelölt lovait egy állatorvosi bizottság vizsgálja meg, próbaköröket futtatnak velük, majd a Polgármester és a városnegyedek Kapitányai kiválasztják a lovakat. Ezután a városházán történik a sorsolás, ahol minden lóhoz párosítanak egy városnegyedet. Ettől a pillanattól fogva a lovakat már nem lehet lecserélni. Nem így azonban a lovasokat, akiket a versenynap reggeléig tetszése szerint cserélgethet a városnegyed. A versenynapot megelőző három napon próbaversenyeket rendeznek reggel és este is, majd a főpróba után minden városnegyed megrendezi győzelmi vacsoráját.

** Sienának 17 városnegyede van, mindegyiket különleges név jelöli, ezek a következők:Sas, Hernyó, Csiga, Bagoly,Sárkány, Zsiráf, Tarajos sün,  Egyszarvú, Farkas, Kagyló, Lúd, Hullám, Párduc, Erdő,  Teknőc, Torony,  Kosvölgye. Ezekből azonban minden évben csak tíz fut a Palión,  melyeknek sorsolása 20 nappal a versenynapok előtt történik. Azaz, hogy csak háromé, mert hét városnegyed saját jogán fut, azok akik az előző évben nem versenyeztek. Csak a maradék hármat sorsolják. Lehetetlen meghatározni, mióta is vannak városnegyedek Sienában, a mai formájuk egy 1729-es rendelet alapján kezdett kialakulni. Minden városnegyednek egy templomban van a székhelye, ahol teljes öröklött vagyonukat őrzik: győztes selyemzászlókat, felvonulási öltözékeket, zászlókat, archívumot… A Palio reggelén már igen korán, háromnegyed nyolckor az érsek mond szentmisét a Városháza előtti kápolnában, pontosan a “Lovas miséjét”. A Városházán kinevezik a végső lovasokat, innen aztán már a lovas sem cserélhető többé. Délután aztán minden városnegyed saját kápolnájában a helyi pap áldja meg a már beöltözött lovast és lovát: “Menj, és térj vissza győztesként!” Amikor minden ló és lovas együtt van, a díszmenet megindul a Piazza del Campo-ra. A korabeli (közel 700 szereplős, kosztümös) díszmenet nagyon látványos, kb. 5 óra körül ér a verseny helyszínére, júliusban a kezdési időpont fél nyolc, míg augusztusban este hét óra. Felvonják a győztes selyemzászlót a Bírák Páholyába, a 17 zászlós bemutatja látványos zászlódobálását, majd indulhat a Palio. Elhangzik a mozsárágyúlövés, mely a hivatalos kezdetet jelzi. Minden lovas szőrén üli meg a lovat, és egy ököbőr korbácsot kap, mellyel szinte azt csinál, amit akar. Tehát nem csak a saját lovát bíztathatja vele, hanem akár az ellenfelet is akadályozhatja. (Érdekesség: ez egy időben odáig fajult, hogy a XIX. században törvénybe kellett iktatni, hogy a rajt előtt nem ütlegelhetik egymást a versenyzők. Aki megsértette e szabályt, börtönnel volt bűntetendő.) A versenypálya kezdetét két kifeszített kötél jelöli, a kettő közé sorsolás alapján szólítják be a városnegyedek versenyzőit (három indulási sorrendet is kisorsolnak előre, ha az első kettőt szabálytalanságért le kéne fújni). A 10. lovast azonban már nem szólítják, ő a “nekifutó”, azaz ő indítja a versenyt. Addig húzhatja a rajt pillanatát, amíg csak akarja, ő dönti el az indulást. A három kört leggyorsabban lefutó LÓ hozza meg városnegyedének a győzelmet; ez nagyon abszurd módon azt jelenti, hogy a lovas nem feltétlenül kell beérjen vele, ha útközben leesett is, az a lényeg, hogy a lova (lovas nélkül SCOSSO) nyerjen.

toscana-utazas.hu

Július – Szent Jakab hava – Áldás hava – Nyárhó

Július az év 7. hónapja a Gergely-naptárban és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az 5. hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg a fantáziátlan Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A Székelynaptár szerint Nyárhó/Áldás hava. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. Egészen a 18. századig pedig a nagyon hasonló női keresztnévből, a Júliából származtatták.

wikipedia.org

Érdekességek:

 * E hónapban már fogynak a nappalok….

* A kertekben júliusban találjuk a legtöbb virágot és gyümölcsöt. Még nyílik a rózsa, a viola, a szegfű, a liliom és árnyékliliomok, a léggömbvirág, a jázmin, a margaréta – de már pompázik a szarkaláb, a mályvarózsa, a hortenzia, a tárnicslonc, a keskenylevelű menyecskeszem, a Kleopátra tűje, a sarkantyúvirág, a kék szamárkenyér, a büdöske, a madársóska, a madártej, a sáfrányfű és a tavi- és őszirózsa is.
Még van: málna, szamóca, ribizli, sárgabarack, szeder, de már érik: az alma, a körte, a ringló, a korai őszibarack és a sárgadinnye is. Egyszóval ez a bőség hónapja.

Gyógynövények: 
ezerjófű, orbáncfű, kakkukfű, menta, macskagyökér, cickafark, fekete nadálytő

Allergén növények: 
aranyvessző, selyem perje, kukorica, ürömfű 

* Menta: Egyik legismertebb gyógynövényünk, mintegy 50 fajtája ismert..!! Pl.: vadmenta, vízi menta, borsmenta, fodormenta, almaillatú menta, ló menta,  csombormenta, macskamenta, piros menta, csokoládé menta, marokkói menta, japán-, folyóparti- és mezei menta….de sorolhatnánk még…

A menta a mintegy 3500 fajt magába foglaló árvacsalánfélék növénycsalád tagja. Mentát különben már több ezer éves  egyiptomi sírokban is találtak. Régi görög és római írásokban is előfordul,  mint ami enyhíti a gyomorfájást, epebántalmakat, görcsoldó, antibakteriális hatású. A Bibliában is említik, a régi Palesztinában adót fizettek ezzel a növénnyel. A görögök mentából font koszorút viseltek az ünnepeken. A menta mitológiai növény egyben. Hádész (Plutón), az alvilág istene, szerelmes lett a gyönyörű nimfába Minthébe. Hádész felesége, Perszephé iszonyú féltékeny haragra gerjedt, és Minthét növénnyé változtatta. Hádész sem tudta megmenteni a nimfát, így a növény finom illattal ajándékozta meg, amit róla nevezett el. A középkorban pedig a padlót szórták fel mentával, mert elűzte a rovarokat, bolhákat. A menta amúgy egy különösen jó A-vitamin-forrás, amely egy zsírban oldódó vitamin. Emellett mangánt, folátot és vasat is tartalmaz. Javítja a memóriát és éberséget is.

* Fekete nadálytő: népies neve: forrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, fekete gyopár;

Az érdeslevelűek családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. Leginkább az izomsérülések és csonttörések gyógynövénye, de  gyulladásgátló, csontregeneráló, hámosító, a szövetek újraképződését, sebek gyógyulását elősegítő szer is egyben. Sebeknél, zúzódásoknál, húzódásoknál, lábszárfekélynél, visszérgyulladásnál, véraláfutásoknál, ínhüvelygyulladásnál, köszvény esetén, ízületi gyulladásnál, körömágygyulladásnál, lábgombásodásnál is használják. Szeretik a hasznos rovarok: a ragadozók, paraziták és a beporzók is. Kiváló élő mulcs és komposzt. Érdekesség még, hogy ha a növény gyökerét kettévágjuk és aztán külön-külön a földbe dugjuk a két darabkát, akkor mindkettőből önálló növény képes kialakulni. A nagyszerű gyógyhatása is a gyökerében van. A gyökere akár 3 cm vastag is lehet. Figyeljetek, mert belsőleg viszont nem ajánlott!

Június – Szent Iván hava – Napisten hava (Arvisurák szerint) – Nyárelő hava – Eper hava

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről)  kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június “termenes”. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez.

Az ókorban, a rómaiak a hónap első napján a zárak és ajtópántok  védőasszonyát, a házak oltalmazóját, a család gondozóját, Carna istennőt ünnepelték. Ovidius, a római aranykor költője szerint Carna – isteni erejénél fogva – mindent kinyitott, amit zárva talált, és mindent becsukott, ami nyitva volt. A római polgárok iránta érzett tiszteletüket ételáldozatokkal – elsősorban szalonnával és babfőzelékkel – és cirkuszi játékokkal rótták le. Állítólag ezen a napon – a viharok istennőjének, Tempestasnak az ellenőrzésétől tartva – gondosan kijavították ajtajaik zárjait, vasalásait.

Június elseje azonban elsősorban Juno, az istenek királynőjének, a házasság (alkalmasnak tartották emiatt ezt az időszakot a házasságra, különösen a telihold vagy a nap és a hold együttállásának ideje lehetett erre kedvező), a gyermekáldás és szülés istennőjének a napja volt. Ő volt az egyik legnépszerűbb istennő az ókori Rómában.

A dél-indiai keralaiak számára viszont a délnyugati monszun kezdete e hónap. Az időjárási megfigyelések szerint – menetrendszerűen május legvégén, vagy június első napjaiban – fővárosukban, Thiruvananthapuramban ered el elsőként a már régóta várt eső.

Júniusban énekel már a kerti rozsdafarkú, az ökörszem, a citromsármány, a kék cinke, az erdei pinty, a rigó, hogy csak párat említsünk…
Júniusban nyíló virágok a liliom, a rózsa, a harangvirágok, a fátyolvirág, a tavirózsa, a kövirózsa, a tátika, a lizinka, a kasvirág, a gyűszűvirág, a madársóska, a madárhúr, a léggömbhagyma, a mézontófű, a csillagfürt, a szamárkenyér, a szarkaláb és még sorolhatnánk….

Június tehát a liliom hónapja. Érdekességek a virággal kapcsolatosan:

90 faja ismert. A legrégebben termesztett kerti virág. (görögöknél kezdték) Ez az egyik legfontosabb virág a történelemben. (pl.: különféle zászlókon – Bourbon-, Anjou-ház, sőt már az egyiptomi fáraók jelképei között is megjelent). Pikkelyes a hagymája és évelő növények. 3 féle formában találkozhatunk vele: a tölcsér formájú virágok, a bókoló turbán és a kehely alakú liliomok. Több olyan liliomfaj létezik, ami akár egy méternél is nagyobbra nőhet! Szinte minden árnyalatban és mintában pompáznak. (pl.: aranycsíkos liliom, tüzes liliom, tigrisliliom a pöttyeivel, vagy a mocsári kockásliliom a sakktábláival) A “virágágyások királynőjének” ellentmondásosságára utal, hogy egyfelől a tisztaság és az ártatlanság (szűziesség) jelképe, másfelől viszont meg a termékenység, mulandóság szimbóluma. A tévhittel ellentétben nem mérgező, viszont erős illata fejfájást okozhat. Nagyon igényes. Több uralkodó alakított liliomrendet. Ázsiai kultúrákban ugyanakkor azt tartották, hogy segít a bajokat elfelejteni, a démonok és kísértetek pedig tartanak tőle.

Ez a piros gyümölcsök hónapja is: érik a cseresznye, eper, ribizli és málna

Júnisban szedhető gyógynövények: bazsalikom, kakukkfű, bodza, cickafark, kamilla, lestyán. A hónapban megjelenő gombák: pl.: barna tinóru (ehető), barnagyűrűs nagy őzlábgomba (ehető, de csak a kalapja), bársonyostönkű cölöpgomba (nem ehető), csoportos pereszke (ehető, de csak fiatalon jóízű) és allergén növények: nyírfa, tölgy, hárs, pázsitfűfélék, lórom,  libatop, csalán.

Május- pünkösd hava- tavaszutó- ígéret hava (Arvisurák szerint)

A május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: “Zöldönös” (a január pedig “Zúzoros”, a február “Enyheges”, a március “Olvanos”, az április meg “Nyilonos”). A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, de egyben az Ikrek hava is.

A „május” hónapnév eredete különben igen zavaros. Először is volt egy görög “Maia” nimfa (a szó maga görögül „anyácskát” vagy „dajkát” jelent, aki a föld termékenységét oltalmazta), akiről elnevezhették május hónapunkat, hisz ahogy a nimfák a szépséget és a fiatalságot testesítették meg, úgy május hónap a természet fiatalságának és szépségének a hordozója. Viszont volt a rómaiaknak is egy “Maja”/Maia Maiestas nevű istennőjük, Vulcanus isten neje, aki ősi termékenység- és tavaszistennő volt a római mitológiában.

Az a legvalószínűbb amúgy, hogy róla nevezték el…de azért még lenne egy-két teória …Mindenesetre bárhonnan is eredeztetjük a májust, a biztos, hogy ebben a hónapban éled újjá teljes pompájában környezetünk.  Elkápráztat az a rengeteg virág, gyümölcsfa, ami ekkor nyílik, de sajnos ez idő tájt kezdődik meg a cserebogarak rajzása is /az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára/ és az allergén növények /égerfa, nyírfa, kőrisfa, fűzfa, platánfa/ is sok bosszúságot okozhatnak ebben az időszakban. A „Májusi eső aranyat ér!” szokták mondani. Ez is csak akkor igaz, ha nem egyszerre zúdul le óriási mennyiségű csapadék ugye….Az erdei növények nagyrésze különben azért ilyenkor virágzik, mert később már a fák lombjai elfogják előlük a fényt. Erdőszélen, sík területeken ilyenkor bukkan fel a bíboros kosbor, a kamilla és a mocsári nefelejcs, illatozik a jázmin és a gyöngyvirág.

A gyöngyvirág tudományos neve nem más, mint: “convollaria majalis” – ez is jelzi, májusi virág. (Egyébként Franciaországban május 1-jén, az ünnep jelképeként gyöngyvirággal köszöntötték/köszöntik egymást az emberek. A gyöngyvirág a spárgafélék családjába tartozik. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem bárhol máshol is, ahol a talaj nyirkos. Mérgező növény: rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Csak nagy mennyiségben veszélyes. Külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, más anyagai szívgyógyszerek)

Ismert májusi növény még az aranyeső (sárga, fürtős virágú, nem tévesztendő össze a korábban virágzó aranyvesszővel és más az aranycserje is, nézzetek utána!), a szibériai nőszirom, a nefelejcs, a százszorszép, a liliomfélék, a harangvirágok, íriszek, a szarkaláb, a szegfűk, a tulipánfa és a zelnicemeggy. Gombáink közül ekkor jelenik meg a májusi pereszke, erdőszéli csiperke, a barna gyűrűstinóru, a dióízű galambgomba, az erdei szegfűgomba.

Érdekességek:

* A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették.

* Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum. A krónikák szerint pl.: 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én pedig, Sopronban a hideg, a havazás és hófúvás, okozott nagy károkat.

* Japánban létezik egy úgynevezett „májusi kór” kifejezés, amit akkor használnak, ha egy új diák vagy dolgozó már a kezdőnapon fáradtan és kialvatlanul érkezik az iskolába vagy a munkahelyére.

* Cseresznye ünnep Lariban – Ehhez a gyümölcshöz kötődik Toscana tartomány egyik legősibb sagra-ja, faluünnepe. Jelentősége az lett az idők során, hogy így 19 különböző fajt sikerült a végső pusztulástól megmenekíteniük, és ha nem is hatalmas területeken, de tartományi szinten jelentősen újraindítaniuk a termesztést. Újraélesztettek továbbá kisebb – körzeti, tartományi – kereskedelmi csatornákat, és szép lassan megszervezték a feldolgozóipart is, csak úgy szinte “házilag”, “családiasan” (nem multinacionálisan). Jó példája ez a szép ünnep az összefogásnak és hogy a “kicsiből is lehet nagyot álmodni”….)

* Május 6: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.

* Loretó: Az olasz zarándokhely neve szinte mindenki előtt ismert, hiszen innen terjedt el az egész világra a “loretói litánia”. Májusban rendszeresen imádkoznak a hívek Boldogságos Szűz Máriáért. Az olasz városka bazilikájának közepén egy különös építésű házacska ékeskedik: a Casa Santa, a Szent Ház. A legenda szerint ez a Szent Család názáreti hajléka, amit angyalok helyeztek át a Szentföldről ide. A régebbi időkben még külön ünnepnapja is volt, december 10-e, “A loretói szent ház csodás áthelyezése” címen. Aki szeretné megtekinteni, milyen is volt a házacska, amelyben Jézus felnőtt, de nem tud elutazni Loretóba – elég, ha Magyarországon indul zarándoklatra, ugyanis ott is megcsodálhatja annak pontos mását! Nem egy helyen építettek az eredetivel a legkisebb részletében is megegyező loretói házacskát. Hazánkban a leghíresebb (és a legszebb) talán a győri kármelita templomban található. A téglalap alakú kápolna területe pontosan 36 négyzetméter, s bár ilyen kicsi, a loretói „minta” szerint egy nyugati és egy keleti bejárata is van. Ablaka nincs. Téglából épült, s belseje nagyrészt vakolatlan. A kápolnában láthatjuk a loretói kegyszobor mintájára készült Szerecsen vagy Fekete Madonna-szobrot. A magyar nép azért nevezte el így, mivel a Szűzanya és a karján ülő Kisjézus arcát nemes, fekete  ébenfából faragták.

ÁPRILIS – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA (ősi magyar nevén):

Az év 4. és egyben első 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónap nevét a rómaiak naptárából örököltük. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni”, “kivirágzik”. Ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre, a termőföld feltörésének időszakára. A régi magyar népi kalendárium Szent György havának is nevezi.

Áprilisban nyíló növények: a pitypang, kökényvirág, tavaszi kankalin (régi magyar nevei: pl.: égikincs, Szent Péter kulcsa). Virít már a tulipán, a jácint, a nárcisz, a babarózsa, a nefelejcs, az orgona, a fürtös gyöngyike, a medvehagyma, madártej, odvas keltike és a kockásliliom. Ezenkívül lehet gyönyörködni a kosborokban, a százszorszépben, a salátaboglárkában és repkényben.

Áprilisban már rengeteg madarat láthattok pl. a vöcsök, a fekete gólya, a parti fecske, a fülemüle, a kis lile, a kékbegy, a kanalasgém, a búbos banka, a békászó sas, a kakukk, a nádirigó, a nádi- és a kerti poszáta, a kék vércse, az aranymálinkó és még sokan mások….. Visszatérnek hazánkba a költöző madarak is.

A mezőkön, réteken, kertekben sarjad a fű, zöldellnek a bokrok és a fák is (fűz, nyár, nyír) a legtöbbjük ilyenkor ontja virágait (kökény, mandula, vadalma, körte-, barack- és a szilvafák).

Ebben a hónapban a Nap korábban kel és magasabban jár, mint előzőekben. Már a tavaszi időjárást lehet megfigyelni, mely nagyon szeszélyes….lehet langyos, esős és szeles is, de előfordulhat az is, hogy a napsütést egy hirtelen hózápor váltja fel (átmenetileg). Hosszú évtizedek tapasztalatai alapján az „áprilisban hét tél, hét nyár…” keveredik, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy igencsak kiszámíthatatlan. Az átlag középhőmérséklet ekkor 10,8 C. Hajnali dér még előfordulhat, de délre nagyjából felmelegszik az idő és a 18-20 fokos meleg sem ritka.

ÁPRILISI ÉRDEKESSÉGEK:

1. április 10.: az év 100. napja (szökőévben ez április 9.)

2. április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Mura vidékén például úgy vélik, ha ilyenkorra már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre lehet számítani. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.

3. Húsvét: A karácsony mellett Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának emlékünnepe.  Érdekessége, hogy mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy nincs egy adott dátumhoz kötve, minden évben máskor van. A nagyböjt hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart. Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. A paraszti életben babonás félelmek is kapcsolódtak hozzá. pl.: tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. Legjelentősebb eseményei a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén. Arra emlékeznek ezzel a keresztény világban, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak. 
A konyhában a nagyszombat sonkafőzéssel, kalácssütéssel, a húsvéti előkészületekkel telik. A húsvét jellegzetes ételei: a bárány (amely Jézust jelképezi és változatosan, sokféle formában lehet elkészíteni pl. báránypörkölt, tejfölös báránypaprikás), a torma, sonka és tojás (talán ez a legjellegzetesebb jelképe az ünnepnek, a termékenység és bőség szimbóluma, a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak)

4. április 24.: Sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Nagyon sok hiedelem és babona kötődik ehhez a naphoz: pl.: “juhbemérés”, “Szent György napi kilövés”, “harmatszedés”. Ez volt a tavaszi “gonoszjáró nap” is (a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak…). E napot alkalmasnak tartották a földbe rejtett kincsek keresésére. Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. És még ez a nap az állatok első kihajtásának napja is. Sárkányölő Szent György különben évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja a fogságból a királylányt.

5. április 25. Márk napja
Szent Márk evangélista ünnepe. (Szent Márk a négy evangélista egyike.) Búzaszentelés napja. A szertartáshoz népi hiedelmek sokasága fűződik. pl.: A szentelt búzából koszorút fontak, amelyet a templomi zászlókra, keresztekre helyeztek, nyolc nap múlva leszedték és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. A koszorút gyógyításra is használták, a beteg feje alá helyezték. 

BALASSAGYARMAT: Az első Bosco Szent János nevét viselő templomot (a szalézi rend első magyarországi temploma) 1934-ben, a szent kanonizálásának évében szentelték fel Balassagyarmaton. Miután 2014-ben a szerzetesek eltávoztak, az új fenntartó a Váci egyházmegye lett. Tavaly (2018-ban) komoly munkálatok zajlottak az épületben, hosszú évtizedek után teljesen megszépült. A felújítás augusztus végén fejeződött be, míg szeptember 8-án Beer Miklós váci megyéspüspök újra megáldotta az újonnan elkészült templomot. A nagy tapasztalattal és tudással rendelkező Lencsés Zsolt képzőművész festette újra a falakat egy lelkes kis csoport segítségével. Mindent megtettek azért, hogy a mennyezet eredeti állapotát visszaállítsák, annak színvilágával, növényi ornamentikájával. A korszerűsítés során a falakon még elhelyeztek egy bibliai, illetve egy Bosco Szent Jánostól származó idézetet, illetve a bejárat felett a szalézi rend eredeti címere is látható mostantól. Mindenképpen nézzétek meg, ha erre jártok, mert csodaszép lett! A rend alapítója különben Bosco Szent János, akit 1934-ben avatott szentté a katolikus egyház és aki rendjét Szalézi Szent Ferencről nevezte el, ugyanis nagy tisztelője volt. Don Bosco meg volt győződve arról, hogy a fiatalokat nem szigorral, hanem szeretettel kell megközelíteni. A Szalézi Társaság apostoli célja: az ifjúság oktatása és nevelése iskolákban, szakiskolákban és különféle ifjúsági intézményekben. A “szalézi szellemiséghez és lelkiséghez” hozzátartozik a bizalom a jó győzelmében, az hogy nyitottak vagyunk minden emberi értékre és a mindennapok örömére nevelés. Fontosnak tartják az egyszerűséget, derűs légkört, mély lelki életet, alkotókedvet. Ezek szerintünk is elengedhetetlen szempontok a mai rohanó világban.

(Kikelet hava, böjt máshava, Tavaszelő hava): Az év harmadik hónapja (egyben a tavasz első hónapja) Marsról, a háborúk istenéről kapta a nevét. Az ókori Rómában ugyanis úgy tartották, hogy szerencsét hoz ilyen idő tájt háborút indítani. A mai kor embere pedig a nagy hideg ellen indítana már háborút, hiszen naptár szerint tavasz van. Ezenkívül benne tisztelték még a termékenység, a mezők és a csordák védelmezőjét is. A természet öröknaptárának egyik legfontosabb napja minden évben március 21. Ez a tavaszi napéjegyenlőség napja, a csillagászati tavasz kezdete (a mi féltekénken), a déli féltekén pedig ilyenkor kezdődik az ősz. Ekkor a Nap sugarai az egyenlítő felett merőlegesen érik a Föld felszínét. A Nap az északi és déli félgömböt egyenlő mértékben sugározza be, ilyenkor pontosan annyi ideig tart a sötétség, mint a világosság. A népi hiedelem szerint, ha március hava száraz, április csapadékos lesz és ha márciusban sokszor ködös az idő, akor több zivatar lesz az évben. Ezenkívül az elvárások hónapja is, az Egyesült Királyságban pedig az ágy és alvás hónapja. Ilyenkor nyílnak a hóvirágok, krókuszok, téltemető, májvirágok, virágzik a húsos som, a boglárkacserje, a kaukázusi zergevirág, a nárcisz, a liliomfa, gólyahír, csillagvirág.