Május 1. A munka ünnepe
“Csak azt tudod jól csinálni, amit igazán szeretsz. A célod ne a pénz legyen. Ehelyett keresd azt, amihez valóban értesz, és tedd olyan jól, hogy az
emberek le se tudják venni a szemüket róla.”
/Maya Angelou/
“A hivatás az, ahol a szenvedélyeink találkoznak a világ szükségleteivel.”
/Steve Biddulph/
1889-ben a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára a munkásság nemzetközi ünnepévé emelte ezt a napot. A világ sok részén még ma is harc folyik ugyanis a munkások jogaiért. Magyarországon (Buda-Pesten) először 1890-ben emlékeztek meg – felvonulással – erről a napról. Május elsejét különben a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven. Ezenkívül Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy télen milyen lesz az idő. Sőt, ha hűvös és nedves ez a nap, akkor középszerű, míg ha meleg és száraz, akkor bőséges lesz a termés. Másfelől e szép tavaszi nap hajnalán – faluhelyen – faragott fenyőből készült májusfát állítanak a legények a lányok ablakába, amit színes szalagokkal, borosüvegekkel, festett tojásokkal díszítenek. Ebben a hagyományban az erő, a hatalom, az élet továbbvitelének gondolata rejlik. A májusfát -a természet újjászületésének szimbólumát- sokféleképpen hívják még. A székelyek hajnalfának, jakabfának nevezik, mások májfának, megint mások jakabágnak.
Május 4. A magyar tűzoltók napja, Szent Flórián és Star Wars nap
1. “A tűzoltó nem azért rohan be az égő házba, mert rettenthetetlen, hanem mert az elhivatottsága erősebb a félelménél.” /John C. Maxwell/
“A tűz az Isten, ő az őserő, Övé a világ. Fenn és idelent, fényben, melegben ő uralkodik. Alkot és szétbont, enyészt és teremt.”
/Tompa Mihály: A tűz szelleme – részlet/
Flórián a tűzzel dolgozók (a tűzoltók, kéményseprők, pékek, fazekasok) és árvízvédők (mert folyóban halt mártírhalált) védőszentje, keresztény vértanú. Az egyik legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző. Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Flórián tudomást szerzett arról, hogy az Enns-parti Lorchban elfogtak 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba. Tetemét egy sas őrizte mindaddig, amíg el nem temették. (A „sas”, a római légiók felségjelvénye, maga Aquilinus hadbíró lehetett, hisz a neve is azt jelenti „olyan, mint a sas”.) Az előbb leírtakból következően Flórián tisztelete elsősorban Ausztriában és a környező országokban (Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, hazánk) virágzik a késő középkor óta. A gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját. Általában katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését. Neve napján népszokásai is
a tűzzel kapcsolatosak. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret nem sütöttek, a kovácsok sem dolgoztak, másutt viszont épp ezen a napon gyújtottak új
tüzet, ősi módon: például két fadarab összedörzsölésével.
A Flórián név jelentése: virágos, virágzó és Flórián a húsvétot követő „virágos kedvű 40 nap” jelképe is egyben.
2. “Az erő hatalmas. Az életből árad, ezért nagy, körülvesz valamennyiőnket, összeköt és megvilágosít minket, nem az izmaidban, magadban, magad körül kell érezned az erőt!”
“A remény olyan, mint a Nap: ha csak akkor hiszel benne, amikor látod is, nem éled túl az éjszakát.”
“Ne, feledd. Amire figyelsz, az a világod.”
“Ne számíts semmire, csak a változásra.”
/Csillagok háborúja – film/
A Star Wars napot minden évben ezen a napon tartják a Csillagok Háborúja sorozat rajongói. A dátum eredete egy angol szójáték. A filmek visszatérő mondata, „Az erő
legyen veled!” eredetileg, angol nyelven így hangzik: „May the force be with you!”, amit könnyen „May the fourth be with you!”-nak (Május negyedike legyen veled!)
lehet érteni vagy mondani. A szójáték a Csillagok háborúja IV: Egy új remény 1977-es bemutatója után két évvel lett ismert. 1979. május 4-én, Margaret Thatcher, az Egyesült Királyság első női miniszterelnökének megválasztása után pártja a következő hirdetéssel köszöntötte a London Evening News-ban: “May the Fourth Be with You, Maggie. Congratulations.” (Május negyedike legyen veled, Maggie. Gratulálunk.)
www.wikipedia.org
Május 5. Anyák napja + A nevetés világnapja
1. “Az anyai szeretet minden (…). Az hozza világra a gyermeket. Az formálja az egész lényét. Amikor egy anya úgy látja, hogy a gyermeke
veszélyben forog, szó szerint bármire képes. Az emberiség számára ismert legerősebb energia az anyai szeretet.”
/Jamie McGuire/
Mindig május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. (Ne feledkezzetek meg a nagy- és dédmamákról sem!) Erre az ünnepre semennyi és semmilyen szép szó nem elég, hiszen szavakkal nem lehet kifejezni, hogy mennyire szeretjük az édesanyánkat! /Figyeljétek játékunkat, az is ezzel a csodás nappal kapcsolatos…./
2. “Bármi nyomaszt, letör, vagy boldogtalanná tesz, bármitől rosszul érzed magad, ha sikerült fölemelni a gubancos hétköznapokból a lelkedet:
hirtelen kisüt a Nap, és felderülsz. Minden nevetés: felszabadulás.”
/Müller Péter/
Május első vasárnapja a nevetés világnapja is egyben. Először Indiában, egy úgynevezett nevető klubban tartották meg 1998-ban. A világnap célja, hogy egyre többen vegyenek részt a mozgalomban, amelynek révén nemcsak közérzetük javul, hanem egészségüket is sokan visszakaphatják. A nevetés köztudottan csillapítja a
fájdalmat, növeli a vitalitást, egyszerűen boldogságot okoz. Hazánkban is számos ún. “hahota-klub” működik.
Május 6. A magyar sport napja
“Az edzőnek egy kicsit pszichológusnak is kell lennie. Egyiket a keményebb szóval lehet belátásra bírni, míg a másiknak simogatás kell, hogy kihozza magából azt, amit tud.”
/Erdei Zsolt/
“Ahhoz, hogy folyamatosan a legmagasabb szinten tudj játszani, mindenből motivációt kell merítened, legyen az bármilyen típusú üzenet.”
/Michael Jeffrey Jordan/
1875-ben e napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartják A MAGYAR SPORT NAPJÁt. Híres magyar sportolók:
Albert Flórián hetvenötszörös magyar-, többszörös világválogatott. A magyar futball-történet mindmáig egyetlen Aranylabdása
Puskás Ferenc (Puskás Öcsi) itthon és külföldön a legismertebb magyar sportoló, minden idők egyik legnagyobb labdarúgója. Az Aranycsapat csatára, világklasszis balösszekötője, csapatkapitánya, a Nemzet Sportolója.
Gyarmati Dezső az 1948-as londoni olimpián ezüstérmes vízilabdacsapat tagja. 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok.
Bíróné Keleti Ágnes a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője. Negyvenhat egyéni magyar bajnoki cím birtokosa. Az 1952-es helsinki olimpia és az 1956-os melbourne-i olimpia bajnoka, 1954-ben Rómában világbajnok.
Egerszegi Krisztina (Egérke) minden idők egyik legsikeresebb magyar egyéni sportolója, aki a szöuli olimpián, tizennégy éves korában robbant be a világ úszó-élmezőnyébe. Előbb a százméteres hátúszásban nyert ezüstérmet, majd 200 háton aranyat. 1992-ben Barcelonában egymaga három aranyérmet szerzett, mivel mindkét hátúszószámban az első, emellett pedig 400 vegyesen is a legjobb lett. Utolsó olimpiáján, 1996-ban, Atlantában egy aranyat és egy bronzot gyűjtött össze.
Kovács István (Kokó) Magyarország első profi világbajnok öklözője, amatőr világ- és olimpiai bajnok. A kőbányai “proligyerekről” már fiatalon kiderült, hogy nagyszerű képességekkel rendelkezik. Az 1992-es barcelonai olimpián szerzett bronzérme – ahol világbajnokként nem sikerült győznie – nem szegte kedvét, Atlantában felért a csúcsra. Ezek után Budapesten megszerezte élete második világbajnoki elsőségét, hogy aztán a profik között próbáljon szerencsét. Fáradozásait siker koronázta, 2000-ben profi Európa-bajnoki címet, 2001 januárjában – Magyarországon elsőként – profi világbajnoki címet szerzett.
Papp László háromszoros amatőr olimpiai bajnok és profi Európa-bajnok öklözőnk futballista szeretett volna lenni, de termete miatt hátrányba került a nagyobbakkal szemben, így elhatározta: megvédi magát. A Budapest Sportcsarnokot, újjáépítését követően, tiszteletére Papp László Sportarénának nevezték el.
Zsivótzky Gyula a Nemzet Sportolója. 1958 és 1970 között megszakítás nélkül tizenháromszor lett kalapácsvető magyar bajnok. Az 1960-as római olimpián és az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes. Az 1968-as mexikói olimpia bajnoka.
Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok magyar kajakozónő. 31 világbajnoki címével minden idők legeredményesebb női kajakozója a világon. Európa-bajnokságokon 29 elsősége van. Gyakran csak „Kajakkirálynő”-ként emlegetik.
Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, hétszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok magyar úszónő. Az első olyan versenyző, aki egy időben tartotta a világcsúcsot mind az öt vegyesúszó számban (200 m, 400 m, rövid pályán: 100 m, 200 m, 400 m).
Május 8. Magyar Kézműves Fagylalt napja
“Az élet olyan, mint egy fagylalt: élvezd ki minden pillanatát, míg el nem olvad”
/Maria Fontaine/
Sajnos tavaly már nem volt megtartva….Amúgy miért pont május 8-án van a “fagyi ünnep”? A válasz nagyon kreatív és logikus is egyben, hiszen május az év V. hónapja, ami egy fagylalttölcsérre emlékeztet, a 8-as pedig két egymásra rakott gombócra hasonlít. Fagylaltot a kínaiak készítettek először, kb. 5000 évvel ezelőtt. A hóból, tejből és gyümölcsökből kevert jeges édességet abban az időben csak a tehetősebbek fogyasztották. Innen aztán Egyiptomba, majd a Római Birodalomba jutott el a finomság. Az első igazi fagylaltkészítőnek egy palermói származású úriembert tartunk, bizonyos Francesco Procopio del Coltellit, tehát Itáliából ered a fagylaltkészítés mai technológiája. Már nem a jeget, havat keverik a masszához, hanem egy hűtött edényben forgatják a fagyi anyagát. Magyarországon valószínűleg először török mozgóárusok kínálták a „mézízű sörbetet”, a hódoltság idején. Az első fagyireceptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban. Az eper és a pisztácia fagyi leírását tartalmazták. Aztán a fagyi a 19. században vált igazán népszerűvé, és a kevésbé gazdag emberek számára is elérhetővé. Ekkor jelentek meg az első cukrászdák, amelyek a hölgyek kedvelt találkozóhelyeivé váltak. A mai fagylalt elnevezés egyébként elég sokára honosodott meg a magyar nyelvben. Képzeljétek, hívták “fagyosnak”, “jegeczedett tejhabnak” és “hideg nyalatnak” is. És vajon mi lehetett az a spanyol tekercs? Hát persze, hogy a tölcsér, amit 1903-ban szabadalmaztattak.
Május 9. Európa nap és az Európai Unió ünnepe
“Ha az ember az Alpok hóviharaiban didereg, vagy a Duna mellett várja, hogy visszahúzódjon az áradás, talán nem gondol Európa geográfiai adottságainak csodás voltára – ám ez a földrész más kontinensekhez képest nagyon is istenáldotta vidék.”
/Tim Marshall/
“Az európai kultúra négygyökerű: a görög filozófiából, a római jogérzékből, a zsidó istenismeretből és a keresztény erkölcsből született.”
/Popper Péter/
Az európai béke és egység ünnepe. 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter történelmi jelentőségű javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Ezzel új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. Az állam- és kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták, hogy „EURÓPA NAPja”-ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, szociális fejlődés, gazdasági fejlődés és szolidaritás alapgondolatai mellett. Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat.
Május 10. Madarak és fák napja és Mentők napja
1.Madarak napja
“A kolibri nem csak egy egyszerű madár. A szíve ezerkétszázat ver egy perc alatt, és nyolcvanat csap a szárnyával egy másodperc alatt, és ha lefogod a szárnyait, hogy ne repülhessen, akkor tíz másodpercen belül meghal. Ez itt bizony nem egy átlagos madár, ez egy valóságos csoda. Lelassították a szárnyait egy mozgóképpel, és tudjátok, mit láttak? Hogy a szárnyai nyolcas alakban mozognak. Na, és azt tudjátok, hogy a nyolcas mit jelöl a matematikában? A végtelent.”
/Benjamin Button különös élete c. film/
“Egy madár még nyugalmi állapotban is maga a sűrített életerő. “
/Saint-John Perse/
„Egy fa azt használja, ami útjába kerül, hogy táplálja önmagát. Gyökereit mélyen a földbe eresztve, elfogadva az esõt, ami felé folyik, és a Nap felé nyújtózkodva a fa tökéletesíti jellemét, és nagyszerûvé válik. … Felszív, felszív, felszív. Ez a fa titka.”
/Deng Ming-Dao, Tao/
Ez a különleges nap a természet és a környezet megismerésére, védelmére hívja fel a figyelmet. Ekkor az egész világ a madarakra és a fákra fókuszál. Története még 1902-re nyúlik vissza, amikor Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelmének érdekében. Még ebben az évben – a világon elsőként – Chernel István ornitológus Madarak és Fák Napját szervezett hazánkban. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.
A fa az életünket jelképezi. Lombkoronája a fejlődési törekvéseket, szellemi szférát, intellektust. Törzse a gyakorlati, hétköznapi életünket, érzelmeinket. Gyökere pedig a tudattalanunkat, az ösztönszférát. Léte ciklusokból áll, akár a miénk, felismerhető rajtuk a születés, a virágzás, a termés és az elhalás kora. Évgyűrűi elárulják, hogy léte melyik szakaszánál tart.
Madarak: A fülesbagoly a görög római kultúrában a bölcsesség állata és Pallasz Athéné, illetve Szent Jeromos elválaszthatatlan “társa”.
A csalogány/fülemüle egy csodálatos hangú énekesmadár, az ártatlan “isteni zenész”. A legenda szerint ha nem szívből szól az éneke, meghal. Rabságban nem tud énekelni. Az irodalomban az éjszaka madara, a szerelem énekese.
A daru a japán hitvilágban ezer évig élő madár, a becsület, hűség és béke szimbóluma. Ezenkívül jelképe a tavasznak, beavatási szertartásokban előfordul, hogy a darvak násztáncát utánozzák, mintegy az élet körforgására utalva, de utal még a fiúi kegyességre, a remeteségre és a hosszú életre.
A fecske költöző madár, a tavasz hírnöke Európában, így vált a kezdet és újjászületés, a szerencse és a gyermekáldás szimbólumává. Kínában a termékenység, Japánban a hűtlenség, háziasság és anyagi gondoskodás jelképe. Egyiptomban Ízisz madara, közvetítő élet és halál között. A rómaiak tisztelték gyógyító erejét (tizenhétféle gyógyszert ismertek a fecskével kapcsolatban), Aphroditének szentelt madár. A keresztény ikonográfiában Krisztus jelképe.
A gólya általában a hosszú élet szimbóluma, a népi hagyomány szerint ismeri az élet forrását, ahonnan a gyerekeket hozza. A földanya méhéből halásza ki őket. A születés és újjászületés jelképe, egyben az új élet, újrakezdés, tavasz tartozik hozzá. Fél lábon állva a meditáció szimbóluma. A japánok számára a remeteség, magány, boldog öregség jele. A kereszténységben a jámborság, kegyesség, tisztaság szimbóluma. A gonosz ellen harcol, így Krisztus jelképe is. A keltáknál a túlvilág hírnöke.
www.kagylokurt.hu
2.A vándormadarak világnapja:
2006 óta minden május második hétvégéjét a vonuló madaraknak szentelnek szerte a világon. A madarak vándorlásaik során számos országhatáron repülnek át, így a fajok védelmében a vándorlási útvonalak teljes hosszán civil szervezetek és kormányzatok összefogására van szükség. 2006 óta kerül megrendezésre. A vándormadarakra különösen veszélyes lehet a környezetszennyezés, hiszen a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás hozzájárulhat a madárpopulációk csökkenéséhez, vándorlási szokásuk megváltozásához. Az esetenként több ezer kilométeres út megtétele különben természetfeletti teljesítménynek tűnik a madaraktól, az emberiség fantáziáját ősidők óta izgatja, hogy hogyan képesek tartani a bonyolult vonulási formációkat, hogyan nem tévednek el, és egyáltalán honnan tudják, mikor kell indulniuk, és hová kell menniük.
Vándormadarak: pl.: a gólya, vadlúd, füsti fecske, sárgarigó, dankasirály, kakukk, búbos banka, kárókatona, fülemüle, mezei pacsirta, gémfajok, szárcsa.
3. Mentők napja
- “A vészhelyzetek túléléséhez gyakran arra van szükség, hogy kizárjuk az érzéseinket, és egyszerűen csak cselekedjünk.”
/Sue Johnson/
“Egy ember soha nem magányos, ha érdekli egy másik ember sorsa. Segíteni mindig lehet, mindig lehet egy kicsivel többet adni.”
/Szepes Mária/
- május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Hálás lehet neki az utókor. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították. Ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat vehetnek át az életmentésben kiemelkedő orvosok, a szakmájukban élenjáró mentősök és egészségügyi dolgozók.
Május 12-14.: “Fagyosnapok”
Pongrác, Szervác, Bonifác – a három „fagyosszent”. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt. A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok. Ezek sok kárt okozhatnak a már fejlődő növényekben. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. Egyik hiedelem, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A fagyveszély ellen egyébként a füstölés mellett vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
Május 15. A család nemzetközi napja, Állat- és Növényszeretet Napja Magyarországon
1. “Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.”
/Winston Churchill/
1994-ben az ENSZ május 15-ét “A család nemzetközi napjává” nyilvánította. A kezdeményezés felhívja a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére”, a szeretre, lelki összetartozásra.
2. “Egy olyan világban, amelyben a kardszárnyú és a palackorrú delfinek jól megkülönböztethető kulturális csoportokat hoznak létre, ahol a varjak eszközt használnak, a csimpánzok erkölcsi megfontolásra képesek, az elefántok empátiát éreznek, és még a szalamandrák és a pókok is mutatnak bizonyos személyiségjegyeket, ott nehéz azt érvekkel alátámasztani, hogy az emberi faj biológiailag bármilyen módon egyedülálló lenne.”
/Michael Brooks/
Az Állat- és Növényszeretet Napját először 1994 május 15-én rendezték meg a budapesti állatkertben. Ekkor ingyen mehettek be a gyerekek az állatkertbe. Az elmúlt időszakban október 4. körül tartják az Állatszeretet Napját a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Többnapos esemény.
Május 18. A Múzeumok nemzetközi napja
“A művészet az emberben és a természetben megnyilvánuló rejtelmesnek, isteninek érzéki visszaadása.”
/Liszt Ferenc/
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el a MÚZEUMI VILÁGNAP ünneplését. 1978. május 18-án tartották meg először. Azóta már több mint 100 ország közel 30.000 múzeuma vesz részt benne. A cél az, hogy a múlt emlékeit őrző és bemutató létesítmények több figyelmet kapjanak.
Híres múzeumok: /amit érdemes felkeresni egyszer/
- amszterdami Rijksmusem
- madridi Prado Múzeum
- taipei Nemzeti Palota Múzeum
- berlini Pergamon Múzeum
- budapesti Szépművészeti Múzeum
- bilbaoi Guggenheim Múzeum
- szentpétervári Ermitázs
- monacoi Oceanográfiai Múzeum
- firenzei Uffizi Galéria
- londoni British Museum és National Gallery
- párizsi Louvre
- vatikáni múzeumok
- pécsi Zsolnay Múzeum
Május 19. Forrásvizek napja
“A Vízcsepp minden élet, minden új keletkezését jelképezi. A vízben alakulnak ki az első bonyolult kötések, azokból szerveződnek meg az első sejtek, minden abból keletkezik.”
/Frank Schätzing/
“Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
/Antoine de Saint -Exupéry/
Magyar javaslatra (Gyermekekkel a Természetért Egyesület), 2013-ban indult útjára a Források napja, melyet május 19-én ünneplünk. Az ENSZ-től kérték az ünnep bejegyzését, és az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Szervezet) a kezdeményezésről 86 országot tájékoztatott, s felhívást intéztek a csatlakozásra. Az ünnep célja, hogy felhívják az emberek figyelmét a források és patakok fontosságára, életünkben betöltött szerepére, hogy fennmaradjanak. Ezenkívül cél, hogy emlékeztessen minket a természeti kincseink megőrzésére, a környezettudatos életvitelre, valamint arra is, hogy aktívan vegyünk részt forrásaink megóvásában, tisztán tartásában, különösen ezen a napon.
A forrásokat többféleképpen csoportosítják: vannak természetes vagy foglalt források, állandó, időszakos vagy álforrás jellegűek. Lehet őket osztályozni geológiai – hidrológiai és biológiai szempontból, tájhasználati jellegzetességek alapján és hőmérsékleti adottságuk, kémiai összetételük alapján is.
Turisztikai szempontból kiemelhetjük azokat a forrásokat, amelyeknek csodatévő, mitikus jelentőséget tulajdonítanak, vagy azokat a forrásokat, amelyeket az erdőt járó emberek látogatnak, a turistautak mentén. A gyógyturizmus szempontjából pedig a termálforrások, kénes források vagy pl. szénsavas források a fontosak.
Május 20. A méhek világnapja
„Egy városi legenda szerint Albert Einstein azt mondta: ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség csak négy évvel éli túl.”
Szlovénia kezdeményezésére 2017-ben fogadta el az ENSZ a méhek világnapját. Sajnos a Föld méhpopulációja az 1970-es évek óta 60 (!) százalékkal csökkent, a méhpusztulás pedig különösen az ezredforduló óta gyorsult fel. A legaggasztóbb pedig az egészben az, hogy ennek okait egyelőre csak találgatják a tudósok is. Mivel az emberiség táplálékának 90%-át adó száz növényfajta 70%-át méhek porozzák be, ez igencsak súlyos gondokat jelenthet a jövőben.
Május 22. Biodiverzitás napja és Magyar Természet napja
- “A változatosság nem csak az élet sója, hanem a működésének a lelke is.”
/John Gribbin/
1994-től A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZETKÖZI NAPJA december 29-én volt, de 2000-ben az ENSZ közgyűlésének határozta értelmében, a következő évtől minden év május 22. napján rendezik meg, mivel ezen a napon fogadtak el egy erről szóló egyezményt. A világnap alkalmat ad arra, hogy a figyelem a biodiverzitásra és az azt fenyegető veszélyekre irányuljon.
- „Ha a természet mindentudó alkotója tudta volna, hogy művének tanulmányozása arra készteti az embereket, hogy kételkedjenek a létezésében és tulajdonságaiban, biztosan nem adott volna ilyen sok lehetőséget a természet tanulmányozására.”
/Robert Boyle/
2015-től pedig a Magyar Természet napját is ezen a napon tartják, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink megóvásának fontosságára. Az emberiség jelenlegi ismerete szerint Földünk az egyetlen, életnek otthont adó bolygó. Az evolúció során az élet egykori, viszonylag egyszerű csíráiból mára páratlanul változatos és összetett bioszféra alakult ki. Az utóbbi évszázadokban viszont ennek a csodálatos, komplex rendszernek számos eleme komoly veszélybe került az emberi tevékenység nyomán. Minden faj egyszeri és megismételhetetlen. Elképzelhető, hogy a jövőben lehetséges lesz egy-egy faj újraélesztése, de képtelenség azt gondolni, hogy ez megvalósítható lenne fajok ezreivel. Felelősséget kell vállalni gyermekeinkért is, hogy egy jó állapotban lévő bolygón élhessenek ők is.
Május 24. Európai Nemzeti Parkok napja
A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot valószínűleg sokan ismerik Horvátországban. Ez egy erdőrezervátum, a 16 figyelemreméltó teraszos taváról a leginkább ismert, melyek füzérszerűen, 190-200 vízeséssel kapcsolódnak egymáshoz. Tényleg gyönyörű látvány, de a mi kedvencünk a Szász-Svájc NP: Németország keleti részén, Drezdától délkeletre található, közel a cseh határhoz. Az Elba folyó által kialakított 36e ha-os területen a kréta kor (kb.100 millió éves) bizarr eróziós vidékére, természeti műemlékére bukkanhattok, amely a maga nemében egyedülállónak számít Európában. Lenyűgöző homokkő-sziklaformációival, látványos kilátással, mélybe nyúló völgyekkel, táblás hegységeivel és szakadékaival elvarázsolja az idelátogatót. Még egy kevésbé ismert európai nemzeti parkra is szeretnénk most a figyelmeteket felhívni. Az Oulanka Nemzeti Park, Lappföldön több szempontból is megéri a látogatást. Egyfelől a park jelképének számító vad orchidea, a Calypso-orchidea alig látható másutt. Másrészt lehetőség nyílik túrázni a Karhunkierros mentén, amely a legnépszerűbb túraútvonalnak számít egész Finnországban, a maga 80 km-es távjával. Hosszúsága miatt több napig is eltarthat bejárása, de meg lehet szállni kis kunyhókban az út mentén. A vadregényes tájon való túrázás mellett lehet bogyókat gyűjteni, kerékpározni és evezni is a folyókon.
1999 óta május 24-én ünneplik Az EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJÁt. Azért ezen a napon, mert 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban. Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) különben 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős.
Május 25. Afrika nap
“A szabadsághoz nem elég, ha levetjük láncainkat: úgy kell élnünk, hogy tiszteletben tartsuk és elősegítsük mások szabadságát.”
“A bátrak nem félnek megbocsátani a béke érdekében.”
/Nelson Mandela/
1963-ban Addisz-Abbebában (Etiópia fővárosa, 2370 m magasan fekszik) alakuló csúcsértekezletén az Afrikai Egységszervezet (jogutódja az Afrikai Unió) eldöntötte, hogy ezen a napon Afrikát fogja ünnepelni. A szervezet célja az afrikai népek egységének és összetartásának elősegítése, a gazdasági, politikai és más területeken folytatott együttműködések fejlesztése.
Érdekességek: Afrika a fekete kontinens, egyben a Föld legszegényebb kontinense. Legmagasabb pontja a Kilimandzsáró (a Kibo-csúcs 5895 m), leghosszabb folyója a Nílus (6690 km!), partvonalának teljes hossza megközelítőleg 30.500 km!, legnagyobb szigete Madagaszkár, a legnagyobb területű állama: Szudán (2.505.810 km2), Ugandában él a világ legfiatalabb társadalma (14,9 év az átlagéletkor) és százalékarányosan Burkina Fasóban él a legtöbb analfabéta (78,2 %-a a lakosságnak…).
+ Orbán – az utolsó „fagyosszent”- napja:
Az Orbán- (a negyedik fagyosszent) napi fagy és hideg a szőlőnek árt leginkább, vélték a szőlősgazdák, ezért sokfelé szobrot állítottak neki a szőlőben, és ezen a napon ünnepi körmenetben keresték fel, kérve tőle a szőlőhegy védelmét és a bőséges termés biztosítását. Középkori hagyomány szerint különben pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért is választották a szőlészek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. A népi időjóslások szerint pedig: “ha Orbán nevet, a szőlő sír”, “amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz.”, “ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”.
Május 26. Nemzetközi Gyermeknap
“A gyermekeknek biztonságra, védelemre, szeretetre, megbecsülésre van szükségük. Arra, hogy engedjük őket létezni és gyönyörködjünk abban, ahogy személyiségük kibontakozik.”
/William Blake/
Ebben az évben erre a napra esik a gyermeknap, amelyet mindig május utolsó vasárnapján tartunk (pontosabban 1950 óta) Magyarországon. E napon a világ valamennyi táján a felnőttek ünneplik a gyermekeket. A nap célja egyrészt, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra. Másfelől egyszerűen csak az, hogy jól szórakozzanak kicsik-nagyok egyaránt, az övék legyen minden figyelem ezen a napon. /Keressétek játékunkat, ahol a gyerekeről is szó van…/
